Berecz Anna
szakadatlan szakadások a képben
mint amikor túl sokat esik a hó
és azt hiszed nyár van úgy ragyog...
Be sem fejeztem még a mondanivalóm, mikor
Kiléptél a szobámból,
Letoltalak volna, de
Felmentett a szívem a vádak alól.
...Kicsi a tér a szívemben.
Lehet a cél nincsen már messze,
De kinek a papné, kinek a pap se.
Nem egészen hét perc,
Ennyi elég lenne
Menekülni innen,
Áttörni a fénybe.
Lustán hömpölygött a folyó,
Fölötte nagy híd ívelt át.
Sötét borult a városra,
Nem hallatta már a zaját.
Hol a Te világod véget ér,
Az enyém ott kezdődik.
Holdfényes éjszakán,
Nyárnak szép évszakán
Melléd szegődik.
Követem lépteid,
Utánad jövök,
El nem menekülsz,
Elmédbe költözök.
Mérgezem magam.
Létezem, s falam
Építem. Magam
Beveszem, míg alant
Megteszem. Nap
Nap után, s ha lassít...