Bíró Krisztina

Bíró Krisztina

Született: 1991. május 10.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mindenütt és sehol

Néha a kezemben széttört álmokkal
ködben bolyongok, mikor jön a tavasz,
halva született könnyek mossák arcom,
és mindenütt köd van, mindenütt.

Tovább...

Kacagj csak, kacagj!

Mész, csak mész az esőben:
Kacagj csak, kacagj, szívem!
Az esőben úgysem látják arcodat,
És nem fáj úgy semmi sem.

Tovább...

Miért nem akarok?

Ott van a csönd, érzem a szívem mélyén,
És ott van az égen a hervadt virradás.
A napnak nincs otthona, borzong az éj:
Egyedül lettem, köröttem senki más.

Tovább...

Mindazok...

Mindazok, akik nincsenek,
Ballagnak a befont hajú idővel,
Mosolyuk maga a nap, könnyük a szél -
Velem vannak, velem.

Tovább...

Egy mosoly mögött

Mosolyom mögött láthatod
Már ellobbanó fényét az éjnek:
Hiszen csöndbe fagyva áll a világ.

Tovább...

Áldozat

Ott a máglya, hát égjél csak, te rongyos élet,
S ott a levelem neked: tépd szét...!
Hallgasd csak közönnyel a vad üvöltését,
És zokogj, ha kell, zokogj velem!

Tovább...

Baráti keserűség

Egyszer
Leteszek egy koszorút az asztalodra,
Mert hiszem, hogy bánatod halott,
Hiszem, hogy elrendeltetett egy új világ,
Ezért van annyi otthagyott,
Összetaposott virág -

Tovább...

Olvadó múlt, jelen és jövő

1
Egy éjszaka ültem a sötét szobában
Még sötétebb titkaim között,
S tudtam, hogy magányom párra nem lel:
Múltam elüldözött:
Bezártam magam.

Tovább...

Amikor...

1.
Amikor kézen foglak és elvezetlek,
- Hogy végre sétálj velem -
Azt akarom látni, hogy szemeid
Hogyan isszák fel a fényt.

Tovább...

Ha majd felnősz...

A kamasz mélybe bámul rezignáltan -
Anya ringatja gyermekét

Tovább...

Az én kertem

Görnyedten ülök, nézd, kopott asztalomnál,
Figyelem, hogy fény olvad az ablakomra.
Kinézek tűnődve és csendben, csendben vagyok,
Megrezzen odakint az utca bokra.

Tovább...

Olyan szomorú ma a hold

Olyan szomorú ma a Hold.
Gyere ki velem; magányos vagyok.
Olyan szomorú ma a Hold.
Néptelenek az utcák, a sikátorok,
És én olyan egyedül vagyok.

Tovább...

Mocsár

Mikor már fojtogat az az emlék:
Ott a rács az ablakon

Tovább...

Hiába csöngetek

Britkó János emlékére

1.
Emlékszel? Oly egyszerű volt minden,
Akár a halál.
És mutattad a rejtvényt,
Melyet anyám már nem tudott kitölteni.

Tovább...

Üzenet testvéremnek

Nélküled olyan lenne az élet,
Mint levegő és víz nélkül a világ.
Mintha meghalna a pirkadat:
És szárazul dideregnék a vízesés alatt.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom