Bodolai Péter

Bodolai Péter

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Áldott a gyermek

Ha boldogtalan akarsz lenni az életben,
Bizonyítsd be, hogy jómagam tévedtem,
Luxuslakás, arany-lelőhely,
Az ilyen élethez születned kell!

Tovább...

Egy gyermekszív könnyei (Part 2)

Lakatlan sziget

Azt álmodtam éjszaka, hogy szíved örökre elhagy,
Riadtan felébredve kerestelek: merre vagy?
Nem hallottam féltő hangod, de éreztem a jelenléted,
A félelemtől reszketve kisírt szemem keres téged.

Tovább...

Távoli vidéken

Elutazott a szíved, érte bús harang szól.
Nem simogat két kezed, nem ír, nem válaszol.
Lehunytad két szemed. Szép álmokat.
Érzem, hogy lelked túlélte a lángokat.

Tovább...

Érzés

A fájó múltat eltemetve, az új életet elkezdve
Töprengek el magamban, vajon jutok-e még eszedbe,
Gondolsz-e még néha rám, szereted-e azt a srácot,
Ki egykor még az életed volt, de az arcát többé már nem látod,
Hiányzik-e az az érzés, mikor valaki átölel?

Tovább...

Végső búcsú

emlékezzünk szeretteinkre

Borús idők jőnek, a felhők gyűlnek már a fejem fölött,
Még most is nehéz elhinnem, hogy szíved örökre elköltözött,
Úgy hagytál itt minket, hogy "ne sirassatok, ha meghalok",
Lehetetlent kértél, lásd be! Vigasztalhatatlan vagyok.

Tovább...

Egy gyermekszív könnyei

Sírva jöttem a világra, körülöttem mindenki nevettet,
Végül az idő vasfoga örökre elfeledett.
Nem voltál ott, mikor kellett, nem fogtad a kezemet!
Bűnre csábított az élet, eltiporták lelkemet!

Tovább...

Őszi falevél

Különleges ez a nap, ma mindenki halkan beszél.
Sírva hull a fáról az őszi falevél.
Ami eddig élete volt, az most a múlt.
Meztelen lombkoronája elfáradt, megfakult.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ