Bolgárfalvi Z Károly

Bolgárfalvi Z Károly

Született: 1954. szeptember 24.

Népszerűség: 22 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A fennsíkon szél fütyül az erdősávon át

A fennsíkon szél fütyül az erdősávon át,
Hol a fészke rejtekén, mit őriz kismadár,
Szélben hajladozva, mint az érett búzaszár,
Borzolt tollakkal, mert riogatja bokorág.

Tovább...

A hegyfok alatt port kavar, alig látni már

A hegyfok alatt port kavar, alig látni már,
Közeleg egy vad vihar, mint őrjöngő titán,
De amikor lecsendesül s megnyugszik a táj,
Behegednek a nyílt sebek, már semmi se fáj.

Tovább...

Épp most fordul kikeletre, micsoda idő!

Épp most fordul kikeletre, micsoda idő!
Langyos szellők lengedeznek szívmelengetőn,
Szemünk, mintha csak káprázna, pompázik a rét,
Jó lenne, ha közelebbről megismerhetnénk.

Tovább...

Lombok közt ül egy város, mely hirtelen kinő

Lombok közt ül egy város, mely hirtelen kinő,
A mérete, szépsége éppen megfelelő,
Az égen esőfelhők járnak émelyegve,
Ha terhük tennék le, térdük sem remegne.

Tovább...

Bársonyán ül az este, mert fürdőzik a táj II

Bársonyán ül az este, mert fürdőzik a táj,
Oly elgyötört, fáradt a teste, frissülne már,
Szélben futó fehér felhők mérik a vidéket,
Idő áll egymagában, mint múló igézet.

Tovább...

Várok még egy kicsit, míg rosszkedve tovaszáll

Várok még egy kicsit, míg rosszkedve tovaszáll,
Hisz kacér szemében - bár ébredezik a vágy,
Mely arcát szépíti, hol az öröm ver tanyát,
Én visszafogottan őrzöm lelkem nyugalmát.

Tovább...

Nőm illatát érzem ódon, süppedt teraszon

Nőm illatát érzem ódon, süppedt teraszon,
A szobában, az ágyon, a pehelypaplanon,
Tavaszrezdülésben, s ha rügy fakad az ágon,
Én mindenütt az ő szép szembogarát látom.

Tovább...

Pillantását, mely olvaszt már kora tavaszon

Pillantását, mely olvaszt már kora tavaszon,
S hoz lázba, mint férfit, magamon tapasztalom,
Mert nyugtalanság ver tanyát zsigereimben,
Csalóka képeket szőve reményeimben

Tovább...

Ha a tó hullámai nyaldossák a partot

Ha a tó hullámai nyaldossák a partot,
Felidéznek bennem egy hóbortos kalandot,
Mely itt kezdődött a partra futó fövenyen,
Hová jártam - sütött a nap verőfényesen.

Tovább...

Talmi csillogás veszi kezébe a lantot

Talmi csillogás veszi kezébe a lantot,
S hallgattatja el szívemben a vészharangot,
Fonott vörös hajában lobot vetve a nyár,
Velem incselkedik; mert szikrázó fénysugár.

Tovább...

Félig tárt ablakon érkezik a levegő

Félig tárt ablakon érkezik a levegő,
Ölelkezve, csendesen, lágyan, mint szerető,
Kint a háztetők felett már zenitjén a nap,
Minden csinos lány után megfordul, odakap

Tovább...

Meg néhány hangfoszlány...

Meg néhány hangfoszlány, az is csak oly lebegő
Fuvallat; mutatja útját térnek az idő,
Múlt és jelen hallhatja, hangom nem fecsegő,
Inkább óvó, féltő, aggódva is szerető

Tovább...

A szerelmes szív óvatlan, reménykedve vár

A szerelmes szív óvatlan, reménykedve vár
Igaz szerelemre, melytől magára talál,
És nem kínlódik végtelen gyötrelmek között,
Nem mond baljós ítéletet boldogok fölött.

Tovább...

Minden ostoba kétkedést eleve kizár

Minden ostoba kétkedést eleve kizár
A feltételezés, mely szerint jó úton jár
Minden ember, ki képes balsorsát feledve,
Önként kiképezni magát a szerelemre.

Tovább...

A fennsíkon szél fütyül az erdősávon át (2)

A fennsíkon szél fütyül az erdősávon át,
A hegyfok alatt port kavar, alig látni már,
Épp most fordul kikeletre, micsoda idő,
Lombok közt ül egy város, mely hirtelen kinő.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom