Bolonyi Benedek
Annyira szép lenne, ha most nyár lenne
és szerelmed veled a Kanári-szigetekre menne.
Mert lelkem eleme a víz és a szerelem,
egyetlen tündérem, gyere és légy velem.
Minden mozog, és minden oly szép,
csak az eszem jár ott, ahol csak vég.
Amikor e gondolat
megszületett bennem.
Csak a szívem égett
a földi rengetegben.
Napsugár mely fent vagy magas égen,
mondd fájó szívemben mi az mi fáj.
Szerelem sugara vakítja szemem,
de ez nem más mint csodás lelki táj.
Amikor a Szilveszterem
egy kórházban kezdődött,
nem is tudtam akkor én még,
meddig szenvedtetett.
Mondd meg nekem,
én egy őrült vagyok?
Mert aki lehúzott,
az megkeresett.
A szívem már halott, de még ver,
semmi sincs, ami engem megnyer.
Tudom ez így sajnos nem igaz,
mert ember nincs itt, csak gaz.
Álmodott a nyomor
csak azt hitte ez a
szerelemről is szól
de belegyalogol.