Bőr István Pbor

Született: 1951. április 9.

Népszerűség: 60 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egy jó tanár

Régen volt, mikor én iskolába jártam,
nem voltam rossz diák, mert tanulni vágytam.
Volt tantárgy, amit én igazán szerettem,
és egy tanárunk, kit soha nem feledtem.

Tovább...

Emelt fővel

Nem születik az ember hősnek,
azzá teszi a sors, az élet.
Mert amik vele végbemennek,
helyezik rá e szép "pecsétet".

Tovább...

Egy őszi napon

Nem is tudom, hogy hány éves lehettem,
mikor az első szüretre mehettem.
Vonattal utaztunk, ritkán járt erre,
úgy emlékszem vissza, mintha ma lenne.

Tovább...

Itt éltem egykor

Debrecenben vagyok, szülővárosomban,
emlékek cikáznak sorban az agyamban.
Elmúltak az évek, ám ha erre járok,
magamban ismét kis kölyökként ugrálok.

Tovább...

Alkony

A nyár minden színét elhozza az alkony,
levelek zöldellnek még a folyóparton.
Úszkál a Nap fénye a hullámok között,
esti aranyhídja parttól partig szökött.

Tovább...

Szarvasbőgés idején

Késő nyári estén puha paplan alatt
elaludt az erdő, minden oly hallgatag.
Csillagok fénye pöttyözi ki az eget,
langyos esti szélben néhány ág integet.

Tovább...

Az első évnyitó

Iskola kapuja tárva,
diákjait nagyon várja.
Kicsik, nagyok özönlenek,
ismerősök ölelkeznek.

Tovább...

Nagyon vártalak

Mint szomjas mező az eső cseppjeit,
mint nyíló virág a méhek hadjait,
mint éhes fióka friss falatokat,
mint a tavaszi ég szép csillagokat,
mint a tenger vad, zúgó hullámokat,
mint a szív az örök dobbanásokat,
mint a gyermek a becéző szavakat ,
mint egy ifjú pár a boldog napokat...

Tovább...

Elmúlt a nyár

Tegnap még velünk volt vidáman, kedvesen,
nyáresti lehelet pihent a szíveken.
Oly fényesen nevetett felettünk a Hold,
egy szokásos, csillagos, nyugodt este volt.

Tovább...

Tanyasi életkép

Felragyog hirtelen a kelő Nap fénye,
tűznek a sugarak belőle a rétre.
Etelka már rég a patak vízében mos,
nem sokat aludt, hát így egy kicsit álmos.

Tovább...

115

Mentsük meg vizeinket

Földfelszínünk hetven százaléka víz,
gondolom, senkit nem lep meg ez a hír.
A víz az élet bölcsője, tudott tény,
tőle függ a Földön minden élőlény.

Tovább...

106

Szaladnék

Dilemma

Hívogat az út, és épp indulnék,
lábam is mozdul, már úgy szaladnék.
Előttem köd, mögöttem sötétség:
hirtelen támad bennem a kétség.

Tovább...

A víz körforgása

Erdő mélyén hegyoldalban
egy kis ér csordogál halkan.
Útjába kerül egy másik,
vizük innen együtt folyik.

Tovább...

Vadvirágok a búzamező szélén

Magasan sétál a Nap, mint egy gondos, jó gazda,
nézi, hogy a nyári szél a táblát hogy ringatja.
Aranyló színben pompázó búzamező, végre
aratásra való idő, beérett termése.

Tovább...

Egy titokzatos fény

Egy nap alkony után felnéztem az égre,
kerestem a Holdat, merre ragyog fénye?
Egy narancsos fénycsík nézett vissza le rám,
gondolkodtam, mi ez, de nem tudtam, nem ám.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom