Bozóky Balázs
Még mélyen zúg a világ
Szoros méhében a tegnapnak,
Levelüket hullajtják a fák,
Nyárból ősz lett, lesz télből tavasz
Dunánál páradús június,
Csacska szél, lovak, sár,
Sorok közt habzik ladikunk,
Nem ugrik akadályokat már
...ezüstlakodalom,
az alsó korhatár az USA képviselőházában,
ennyi cent egy negyeddolláros,
autóút Új-Mexikótól Wyomingig,
a Londont megkerülő pálya száma,
Észak-Magyarország másodrendű főútja,
Szentpétervár, Kirovsky-negyed, Oroszország...
Elővettem a kis fekete noteszt,
És csak a címet írtam fel rá.
Vártam, hogy jöjjenek a szavak. Nem jöttek.
Limoncello di Sorrento: félig sem volt már.
A csended akarok lenni.
Zümmögő billentyű hangja.
Olykor recsegő szék lábai,
mire rákuporodik a macska.
Tegnap még
József Attila verseit
olvastam neked a
konyhában gyertyafénynél.
Gyömbér és zsálya,
Cseh Tamás,
Vad őszi mágia,
Félhomály,
Gyertyaláng és csend,
Zuhanás,
Sülő gesztenye-
Illat száll...
Sötét erdő mélyén barangoltam
Ősz derekán Szép-völgyben,
Lihegett, ott ólálkodott horkantva
Rettegett vaddisznója a rengetegnek.
...Szótlanul és idegesen.
Megint elfojtva a válaszokat
Sorakoznak a miértek.
Üresen beadott dolgozat,
Kezeletlen jegyek,
Haszontalanul sok munka,
Kezeletlen emberek
Emléketek szaggatott képei
Sorakoznak elmémben most,
Ti fülledt, szomorú, tengerparti,
Zajosan csendes walesi bárok...
A szerelem mindig fáj
Vagy nekem vagy neked,
Legyél magadnak a feloldozás,
Ne sértsd fel a sebeket
Mikor a vadlibák gázolnak májusban,
Ki tudná álomra hajtani a fejét?
Itt egyedül jár most harmatos kalapjában...
Hans Christian Andersen: A vén Fát, ó, ne vágd ki
A vén Fát, ó, ne vágd ki,
míg ereiben élet van:
Oly sok mindenre emlékszik,
amiről most nem szólhat.