Budai József

Népszerűség: 42 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Májusi vallomás

Az álmokat hordom még magamban,
napjaimba mindig belesóhajtalak,
és a reggeli fénynyalábba képzelem
ébredésed:
Ez a pislákolás éppen csak szüremlő,
alig él, langyosan leseget rád a kávé,
a sarokban nyújtózva ásít az agávé,
de délben ott fenn a zeniten már...

Tovább...

Ragaszkodás

Értsd, ahogy akarod

Csodálkozom sokszor magamon,
el-elmerengve félárnyékú dacomon,
az időnként fals dallamon, hogy
kötődhetek valakihez, mihez gubancosan,
bogozhatatlan, mint fához a gyökér,
mert életem csak annyit ér, mit ő ad,
enged nekem, uralja lelkem, és
általa halok vagy létezem.

Tovább...

Nem változom

Adj több levegőt nekem!
Nélküle nem élhetek.
Hadd szívjam magamba
a forrongó mindenséget:
a földet, eget, a lovak pata-zaját,
a benzingőz illatát, a zöldellő
füvet, a puha pitypanggal telit...

Tovább...

Vajúdás

Április volt,
nem is tizenharmadikán,
amikor napokig vajúdott anyám...

Tovább...

Gyökerek

Kéttörzsű fűz egy gyökéren,
egy gyökéren ketten, szépen,
valahol egy folyószélen...
Valahol a folyószélen
nem délcegen, nem merészen,
talán inkább meghúzódva...

Tovább...

Derengés

Perkésznek az égből aprócska
gyöngyszemek...
csak a hódara hull, mint a csend,
úgy pereg.

Tovább...

Kimondva, kimondatlanul

Előfordul olykor, hogy egy szó
éppen akkor a szánkban ragad,
mert félrement, mint a rosszul
nyelt falat vagy kisiklott, ferde...

Tovább...

Kettős

Szemed tükrében éltem.
Szemed tüzében égtem.

Tovább...

Köldökzsinór

Nőnapra

Egy-egy nőből eredünk mindannyian...
Nő volt, ki hordott, óvott és örült nekünk,
és éltünk, nevettünk, mert az övék vagyunk,
bár csöppnyi agyunk még nem értette,
de biztosan érezte, hozzá tartozunk.

Tovább...

Jelek

Csak a szemnek...

Sokasodnak már a kertben
apró, kis dombok, szorgoskodnak
a lapátos vakondok, csak a gazda
szitka hallik a kerítésen át...

Tovább...

Megfelelés

Rólunk szól

Vitatkoztam már irodalomról hallott emberekkel, a
túlpartról bámuló, ledér celebekkel, mert onnan a lesből
és a kispadról, minden olyan egyszerű, a próza, a vers
is egyterű szó vagy betűhalmaz rengetege, mert ott
nem látszik, ami belül zajlik, nincs jel, nincs rím vagy ékezet...

Tovább...

Természet

Ahogy érted

Minden, minden sötét és csendes:
Most a tekintet is vaksi korom,
csak mint sziklaorom, magasodik
a hatalmas, fény nélküli árnyék.

Tovább...

Ellenség

Féltékenység

Szeret, nem szeret, szívből, igazán...
és tépkedtük a szirmokat, leveleket,
hol sokat, máskor meg keveset:
szeret, nem szeret, szívből, igazán...

Tovább...

Lépéskényszer

Lépéskényszer... vagy maradsz?
Vihar tép, döntöget, a por belep,
hallgatásod kong, megfojt a por,
hiány neszez, gyötör... halotti tor.

Tovább...

Elkéstem

...és megtettem a lehetetlent...
én, aki csak az elképzelhetetlent
ismerem... és szembefordultam
veled, és fiadként megsértettelek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom