Csécsei János

Csécsei János

Született: 1974. augusztus 3.

Népszerűség: 73 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

gyász

nappalok igyekeznek az éjbe
éj az éjszakába

Tovább...

Semmi

készen állunk - Ő már mindent teleírt

szemeim mögé csukódnak szemeid
gondolataid felett virrasztva
ébren tartalak az éjszakának

Tovább...

akadálytalan azonosulásaink

mámor az anyagban

itt pedig éppen nyár van

cseppről cseppre kortyol el a por
csak fekszem, valaki felkarol
a sarkon túl olvadnak a vasszékek
maradnék egy sörre ti meg vinnétek
tovább a helyre ahol már árnyék van
de bennem határozott a szándéka...

Tovább...

körök

gondoltam rá sokszor, hogy mégis élsz
hogy a keserű mégsem annyira keserű
és még nem égette ki szemeim az idő
de látod újra csak a sziklákat harapom
azután értéktelenül állok a hold...

Tovább...

1021

2x2 (5)

rejtenek vérszagú csillagok
kenyér helyett korbács, kereszt
embernek feszítve, hit vagyok
s voltam, mert te voltál nekem...

Tovább...

3378

Kontrasztok

Szűz voltam, makulátlan fehér,
bennem otthonra lelt az oltalom.
Éj és éj közt két végről égtem,
de miért száradt sár az arcomon?

Tovább...

rád

még emlékszem a fojtott
éjszakákra, az árva
gyertyalángra, mikor még
vérben fürödtek a hajnalok
az életre, mintha még
érintetlen és ép lenne...

Tovább...

3561

mindig mögöttem

vércsíkokat hasítanak rám az árnyak
nyílik a bőr, szakad a hús
a sejtfalak mögött nektek csak sár van
csont-szilárdan:
jéghideg ujjak markolják a lelkem
mezítelenre foszló álmok után...

Tovább...

tavasz helyett is...

e száz darabba tépett pillanatból
nem maradt csak egy megfakult fecni
asztalodon száradó rongyodként
felittalak az utolsó cseppig
a hiányod lázában égő nap után
most benned tölteném a teljes éjszakát
álmaid nyugalma lennék
mélységében úsznám át életed tavát...

Tovább...

oly sokáig szerettelek

sarkokba rendezgettem életem
de valami mindig feldúlt másnap
ha farkasszemet kellett is néznem
én torkát vágtam az elmúlásnak

Tovább...

egymásból következők

esőktől fénylik ez a világ
foszlott köteleken zokognak
soha meg nem száradó ruhák
bárhová lépek: tópart, nádas,
rézsű, erdő és árok:
te ott sétálsz mögöttem
és én is mindig a nyomodban járok
néma-hidegek ostroma alatt...

Tovább...

2030

Méhedben

Nézd csak, a Nap végigsimult
a párnán, s arcodra kúszik
szelíden. A tudat és az álom lejti
táncát: szellemként suhan
előlem emléked. Fényed glóriát
von árnyaim köré, magamban
templomot építek a hitednek.
Száradt szirmait hullajtja...

Tovább...

Beletörődésképpen

fedetlenül

nem találom magam itt sem
álmaidból szőttem ingem
szíved terít rám palástot
elrejtőzöm: csak te láss ott
rólad öltözöm ma kincsem

Tovább...

2032

tél volt és szerettelek

végül

a világ felöltött valami
jegesen metsző páncélt
a súlya alatt imbolygok
elvágódom mereven
egy teljes élet átlép

Tovább...

örök távolságban
(az utolsó vallomás)

...egyetlen pillanatra elfogadtam
a nélküled üresre-fosztott világom
és talán e pillanat...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom