Csík Ferenc
Sír a kedvesem
Szomorú szerelem, sír a kedvesem,
Gyors körforgása a múló életünknek.
Az évek itt gyorsan repülnek,
Nyomunkban új generációk születnek.
Szomorú szerelem, sír a kedvesem.
Arany folyó, arany patak,
Vidd messzire a bánatomat.
Tarna vize búsan folyik a sötétségben
A végtelen időkön köszöntelek
Apák napján.
Felhők felett ott nézel rám az ég kapuján.
Köszönöm, hogy felneveltél, drága, jó apám.
Suttog a Mátra fenyvese,
Felette pihenni tér a vérvörös felleg...
Az ég trónusáról nézel most le ránk,
Elengedted ezt a földet, drága, jó apám.
Az én szerelmem egy piros pünkösdi lány,
Hiányzik az ölelése,
Megérint a vágy, érzelemvilág.
...Hajnali fényárban édes illatú hajnalon megszülettem.
Úgy elsuhantak a múló évek, oly reménytelenül.
Lelkem mostoha rabláncán egyedül tengődőn.
Felkorbácsolt, tajtékzó szívem óceánján hánykolódom.
A régi telepet, ahol éltem, folyton visszasírom.
Fúj a szél,
Sír az éjben a remény.
Magyar földre ragyog a fényár.
Adrika gitárján zeng az ének,
Amira énekel a színpadon szépen.
Csak egy egyszerű hétköznapi ember vagyok,
Kit kergetnek a vágyak, hol kicsik, hol nagyok.
Ha sétálok a Tarna-part peremén,
Eszembe jut megannyi szép emlék.
Két kisgyerek a játszótéren
Hintázik a szélben.
Adrikáék Balázskával
Fociznak a téren.
Május van, eső szitál,
Széltépett, rozoga kunyhók,
Átokverte, mocskos világ.
Sárba tiport emberi sorsok,
Generációkra épített csonthalmazok.
Az első dédunokám megszületett
Kicsi lányka, kis szíve dobbanása,
Életünknek legszebb álma.
Akrosztikon madárdallal
Ébred a hajnal,
Dalolnak a madárkák a fákon.
E napon, a világ legszebb napján
Szeretetvirággal a kezemben,
Anyukám, köszöntelek téged.