Csík Ferenc
A Napnak melege tartott minket össze,
A jóban-rosszban eltöltött ezer év....
Adtál egy halálos csókot,
Az vitt az élettől messzire el.
Most már mindegy, hogy kiben hiszel.
Őszi hajnal vitt el
Minden érzést,
Minden álmot,
Vágyat és örömöt.
Saskarmú, fekete éjszakákon bolyongok,
Visz szekerem vaktában e reménytelen világban.
Kidőlt fák ágai melegítenek tábortüzemnél....
Amikor Amira születését vártuk
Amikor Amira születését vártuk
Már őszbe csavarodott a CS. F. költőnk feje.
Elvakít a hófödte táj,
Csillog-villog a fenyőág.
Fénye átjárja a hideg falat,
Jézus szeméből könnycsepp fakad.
Vállamra ráült szomorún a bánat,
Álmodom havat, egy képet, egy tájat.
Szívem egy jéghegybe zárt Rambó.
Jöttöm várja már az anyaföld, s egy égi ajtó.
Vágyaink villamosán utazunk,
Szárnyunk Indiától szárnyalt szerteszét.
Ébren is álmodunk szépeket,
S könnycseppek áztassák földemet.
Fekete arcú fehér madár,
Hová repülsz,
Ha elmúlt a nyár?
Hol rakod le fészked,
Ha nincsen hazád?
Láp, mocsár ingoványában süllyedek,
Fekete aszfalt arcomról a könny lepereg,
Segítsetek hát, emberek!
Az Egri Rehabilitációs Osztályon
Az Egri Rehabilitációs Osztályon,
Bőröm miatt szerencsétlen,
Testem lelkem szolgája.
Háborgó vággyal,
Könnyeim áradatában...
Anyám arca fekete füstfelhő,
Anyám karja gyöngéden ölelő.
Anyám szíve szeretettel teli,
A szegénységet nehezen viseli.
Mondd, szerethetlek-e még holnap is?
Ha fájdalmas, kínzó gyötrelmek között nyújtom feléd kezem.
Falhoz vernek kételyek,
Csapodár, kicsapongó életek.
Úgy sorvaszt az élet, elemészt.
S te dacolva taposol lelkem mélyére,
Átkozva, gyűlölve és szeretve!