Csókay Béla

Született: 1967. június 8.

Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Bizakodás

Várok-várok, hiába várok,
könnyel telt meg a várárok.
Hallok valamit, hallgatok,
szólnak tétova dallamok.

Tovább...

Szerelemszonett

Kínnal kivert ámulatpalota,
édes szerelem, mégis-kaloda,
ábrándozó mollban költött dallam.
Az emberszívben, látod, fal van

Tovább...

Őszi dallam

Suhanó tájakból ácsolt képsorok
zörgő gond-avarban térdig gázolok
életúttól megrándul a lábikra
egyik évszak rátapos a másikra
sárvidékre vetett fűlepelabrosz
ami történik most nem jó és nem rossz
beszél a szél fuvallat ha támad
nagy varjak rágják tarrá a fákat...

Tovább...

Kegyelem

Láttam, a fák a hajnalt meglesik,
hallottam döngeni vashidakat,
most vizet oroz sápadt sivatag,
és a részvét hűs cseppekben esik.

Tovább...

Itthon vagyok

...és sok társunk jó szívvel éldegél,
üvegablakukon az éjszaka les be,
nézi, mit vacsoráznak ma este

Tovább...

87

Várakozás

Várlak, mint fa, hogy ízleljék gyümölcsét,
mint a sötét, hogy fénnyel betöltsék,
és nincsen bennem semmilyen indulat.
Úgy várlak, mint tavaszt a vadludak

Tovább...

Éjszakai szonett

Megalvad hűvös számban az este
melege. Kincses tárház az égbolt,
alig ragyog a feljövő félhold.
Csenddel telt kelyhet vennék kezembe.

Tovább...

Meseföldrajz

Ez a mi világunk épül-szépül,
addig verik, míg bele nem kékül.
Zúg a tömeg, vezetné az elit,
szétkószál a nép, nincs nyugalma itt

Tovább...

Tovább

Gyötrő gond még százszor teltebb, mézes
ízt is megmérgez, és feldúl derűt.
De amíg nem ízleltél keserűt,
nem tudhatod, hogy milyen az édes.

Tovább...

2010. 07. 29

Szívembe telepedett
a fájdalom.
Ma reggel összeroppantak az egek.
Dolgokat lezárni nincs több alkalom.
Ami lett, vállalom.
Beteljesedett.

Tovább...

Haladni

Időm egykedvűn és konstans módon,
lomhán telik, mégis rémesen...

Tovább...

Van, aki...

Van, aki él, és van, aki hal,
sóhaja száll, majd halkul a dal.
Már oly távoli,
egyszer lassan elhal.

Tovább...

Utolsó idők

Szív melegével látsz élesebben,
hol hencegő hazugság a koncát
védi, mint vadonban a rakoncát-
lan állatkölyök. Lopott fény rebben

Tovább...

Létezésem

Mert én nem csupán fesztelen ruhám,
hanem súlyos életem viselem
gúnyaként megtépázott testemen,
s levetni nem tudom. Túl több tusán

Tovább...

Merre tovább?

Prediktíven mondom: eső jöhet holnap.
Honnan tudhatnám, hiszi a piszi.
Közben házunkat viszi a píszí
egy irányba. Nem is oly régen még volt nap

Tovább...

614

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom