Czimrák Annamária
Csak szép csendesen,
Így lépkedem.
Egy fonalszálon,
Mely, mint az álom
Elfoszlik,
És nem marad már,
Csak a valóság.
oxigén
Nem elég egy perc Veled,
Összetöröm, ha üres,
Nem kell Nélküled.
Nem elég az illatod,
Ha nem ölel két karod.
Kimentettél rejtekemből
Csendesen,
Mint a macska,
Ki korgó gyomorral
Les a zsákmányra.
Te vagy a Kincsem,
Egy cseppnyi Minden.
Hitted volna?
A vonaton,
A könyvesboltba.
Néha elmondanám,
Mennyire szeretlek.
Néha elkapnám,
Mit ellopnak tőlünk
Az irigy percek.
Szeretnék adni valamit,
Színeket és festékeket,
Hiszen kaptam valakit,
Életet és emlékeket.