Czinke Tibor

Czinke Tibor

Született: 1971. március 4.

Népszerűség: 52 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szabadság

Suhan a szél a hidak fölött,
Zongorát visz egy szekér,
Aljas setét most nem közeleg,
Balga a babona, s aludni tér.

Tovább...

A legszebb átok

Szerelmi csalódás, ah`, a legszebb átok!
Szép szavakat erre pokolban sem látok.
Jártam a mennyben, s csak némán álltak,
nem is mondtak semmit, nem is szántak.

Tovább...

Csak szeressen az Isten

Nekem mindegy,
az üregek mélyén mennyi fejjel lefele,
csak szeressen
az Isten, és örömmel legyen lelkem tele.

Tovább...

Csak a vigaszon

Nem a szemem romlott,
hanem a nagyvilág!

Tovább...

Emlékeim oltalmára

Egy fürge gyík szaladt,
futott fel a fára,
emlékeim oltalmára.

Tovább...

Szerelem

Énekesmadár a szerelem,
vágyat, csókot és bókot ád,
s ha kettő reppen fel a fára,
észveszejtő, lágy szerenád.

Tovább...

2828

Hóvége váró

Hol van még a hó vége?
Kilógó zsebem végén.
Zimankó jege alá
bekuporodott kévén,
melytől nem füstöl a kémény.

Tovább...

Hold és gyöngy

Hogy csimpaszkodik a hold! Buta lény.
Belegabalyodott a sötétbe.
Ama gyöngyök pedig szétgurultak
az űr-horizont minden szegletébe.

Tovább...

Néha úgy elszáll

Néha úgy elszáll hitem,
kő-borzadt sziklák mögé vetem.
Néha apróvá mállik,
véka sárgöröngy: szép termetem.

Tovább...

Fekete égen fényes csillagok

Ki rosszat űz, máshová kergeti,
hol még talán szépek és boldogok,
hol a jó még az esti ágyát veti:
fekete égen fényes csillagok.

Tovább...

Rohannak a fák

Csak ültem a trolin este elmerengvén,
Zilált gesztenyefák suhogtak csak léhán
Inogva, s tán szólani akartak felém,
Ne menj tovább! - illegve intett egynehány!

Tovább...

Az angyalok írnak

Angyalok írnak most helyettem,
s én csak pillegő léptük hallom.
Nyugalmi vágy szívem, és vallom,
s suhogó szót várva epedem.

Tovább...

Vihogva közelít egy ember

Vihogva közelít egy ember,
hajában lobog a hallgatás.
Épp szánalom kúszik a szemébe,
a vihogásban már nincs maradás.

Tovább...

Babonás álom

Mézből faragott álom... hát eddig vagy?
Már katlanban forog fájó, tompa agy.
Szamárháton jött lázadó, vak álmodás,
de mit érsz, te álom, ha oktalan zengő pityókás?

Tovább...

Depresszió

A sírás ma kimaradt végre,
a könnyek nem lettek nagy betűk.
Láthatatlan, nem is vettem észre,
hogy nagy-nagy kövek hulltak helyettük,
s eltűnt a szirtről keselyűnek fészke.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom