Dobos Mihály Zsoltné (Angyalka73)
Ó, ma a következő tavaszra gondolok,
mert akkor én egy kiskutyát örökbe fogadok.
Bozontos vagy sima lesz a szőre?
Tudja az ég! De érzem, boldog lesz a ház tőle.
a 200. versem köszöntése
A cím hallatán az juthat eszedbe,
hogy szívesen kirándulnál a természetbe?
Gyere velem, legyél az útitársam,
különös élmények várnak ebben a vizivilágban.
Peti már három és fél éves,
és itthon babazsúrt tart a kis édes.
Megszülettek húgai, Klárika és Évi,
hogy nem szereti őket, az tévhit.
Kiskertben nyílik
a szép pünkösdirózsa,
anyám arcához illik
születésem óta...
Édesanyám! Reggel van, megölelhetlek?
Érted vagyok itt, te gyermek.
Drága Édesanyám! Talán ma nagyon szomorú vagy,
mert nehezen tudod elfogadni a hiányomat.
Talán ma én is szomorú vagyok,
hiszen buta szívem még nem kér tőled bocsánatot.
Köszönöm a tanáraimnak,
hogy útravalóul tarisznyámba
tudást és jószerencsét tettek,
és gyermeki lelkemet értő szívvel nevelgette.
Poros úton merészkedek
erdő mélyén halkan,
száraz ágra sem léphetek,
mert a vad megriad az aljban.
Egy verébfióka a körtefa magasáról
kikukucskált a tojásból.
Mama, mama! - boldogan kiáltotta,
ám hangját csak a közeli tó visszhangozta.
Nyuszilegények! Gyülekezzünk az erdei pázsiton!
Mindenki kezében kis virág, és tarisznya a vállunkon.
Nyuszipajtások! Húsvét napján köszönteni indulunk,
és friss forrásvízzel majd bőségesen locsolkodunk!
Gyümölcsöt árulok a standon.
Fázom, kissé hideg van.
De mindig "ajándék" a hétköznapom,
mert az élet itt pótolhatatlan...
Egy nő sokszor nézelődik e kirakat előtt,
de ma az üzlet zárva.
Ezen kissé meglepődött,
de tudja, hiába is várna.
avagy egy különös barátság története
Bosszankodott Bözsikém a szürke egérre,
mert nem ő lett a főfogása ebédre.
Bezzeg Micike, a szomszéd macskája
három fehér egeret kergetett el gazdasszonya szeme láttára.
Szelíden kel fel a Nap az égen,
csokros fehér liliom nyílott a tavaszi réten.
A legszebb virág, mely a reggel csendjében
kezedhez simult érkezésed percében.