Dóka György

Dóka György

Népszerűség: 60 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Az éjjel elégiái

részlet

Társad az Éj;
lásd, éji zátonyokon csapong a Hold,
holt foltjai fodra fehérlik és tovaszáll.
Leomlik csendben az Ég, szélei alján elbillen a fény mikor
így besötétül, de így esteledik szemed tája felett is az álom
elfut halovány karikába alatta, hol dolgos napok forgácsai bújnak:
a ráncok így őrzik az évek emlékei lángját s napról napra csak újra kivirulnak.

Tovább...

A Tél elégiái

részlet

Új éved dalolva jön le a dombon
illatos, lengő legelőkön is át
jön s közelít.
Szelíd türelemmel úgy kóborol már mifelénk
erdei utak ujjai mentén s felissza lehulló nappalok
dallama hangját;
hátát görbíti, látod? a domb...

Tovább...

Én oda fekszem...

Én oda fekszem ahol a föld melege árad
és harsogva nő körém a fű.
És tündér háló szövi be lassan a számat:
a Csönd; - s minden ilyen egyszerű

Tovább...

2544

Gyász

Szomszédod könnyei fala előtt állsz csak;
opálos távol így takar előle,
el... s messzire szállsz emlékeid szellős legelőin,
mert volt idő mikor szép kedvesét még nevetni láttad
s úgy ölelted át, ahogy gyermeki lélek jó anya szíve lombja...

Tovább...

Novemberi kertben

Vén köntösünk a November:
hóval pólyált, füst színű kabát.
Ránk kötözi a December
a nappalokba szőtt éjszakát.

Tovább...

Eső

Kalászok rendjén arat az eső,
egy felhő szürke magányában ballag
el felettük – hallgat a mező
s az Idő lehel rá csendes nyugalmat.

Tovább...

Szép álmaim

Szép álmaim, még el ne tűnjetek.
Nélkületek oly magányos vagyok.
Én hittem – még úgy hittem bennetek,
féltőn öleltek át szárnyaitok.

Tovább...

1218

Vágyak, szenvedélyek

Óh, ti kedves éltető erők:
levegő, föld, víz – itt vagyok!
magukba isznak bársonyos éjszakák
s beszőkítő sugarú
szelíd nappalok.

Tovább...

Tudom...

"... hogy nem marad
az eltűnőből semmi sem;
s kérlelem
a szép harmatot: sátrába vinne fel."
S tudod, hogy mindezt
ismerem,
és hogy nem felejtem el.

Tovább...

2050

Magányos, néma fák között

Hideg békesség lobban szét a tájon.
Fagyottan áll a rög a hó alatt.
S a nehezülő tompa félhomályon
át nem látni már hulló Csillagokat.

Tovább...

1431

A száműzött balladája

sorok Villon olvasása közben

Én, aki jártam az angyalok karában
megáldva bár, - de mégis száműzött.
S én, aki egy másik világot is láttam,
s szám ízlelte a tej színű ködöt.

Tovább...

Naplementekor

A Csend fénytükrein a tó hintázik lágyan és szelíden,
puha Éj lépte hallható most emitt és messze innen;
hangtalan ülnek csillagok, fényük remegve fonja át
hűs reggelek, nappalok dús csokrait s az éjszakát.

Tovább...

Elárvult őzek

Ezüst nyereg alatt szaladnak lovaink:
a percek lassan mind két lábra állnak,
ledobnak hátukról vad napjaink,
barátaink már többé nem találnak
minket itt a hamuszín őszi tájban
ahol egykor a Nyár gyöngyöző levét
ittuk csordultig telt arany kupákból
s magunkban őriztük a melegét.

Tovább...

Ha leszáll a köd...


Látod? ereszkedik lassan a szórt köd;
fehérül a habja és megül ott felül majd
a faágakon. Még hunyorít a fény és átlebeg
szűrt, puha fátylain – át, de ma félti még erejét,
hiszen jól tudja ő, hogy a Tél jön a dombokon át
s léptei már tovasiklanak kertek alatt... hát megbújik
telt hasú zenélő kályháknak mélyén ott, hol a Nyár...

Tovább...

Most Tél van...

Most Tél van és a fényt ölelő tükör-ablakon
át a pelyhek hulló halálát bámulom;
mert nem hittem el, hogy nem lehet
szeretnem Téged - s éreztem: egyszer elveszítelek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom