Eper Tímea
A tömeg csak költi a kincset,
közben pörögnek órák, percek.
Csak állnak, várnak a sorban,
örömet keresnek a kacatokban.
Tele a szívem csoda váradalommal,
valami készülődik minden bizonnyal.
Advent napjai is erről szólnak,
várjuk eljövetelét Megváltónknak.
Sajnálom, hogy nem láttad, hogy szeretlek,
Sajnálom, ha nem mutattam ki jól neked.
Sajnálom a kegyetlen szavakat,
Melyek sokszor elhagyták ajkamat.
Meg kell bocsátani, ha nem kérik?
Ha a megbánás egyre csak késik?
Vagy talán soha nem is érkezik,
csak a csend közelít évekig.
Életemben eljutottam a mély végére.
Most úgy hiszem, nincs már ennél lejjebbre.
Gondolj életed sajgó fájdalmára,
mikor nem volt benned egy csöppnyi hála.
Van egy ember ezen a Földön,
kiért most a szívemet ideöntöm.
Nagyon, nagyon szeretem őt,
félek el fogja hagyni a Teremtőt.
Hála van bennem, mert van tovább.
Megragadhatom hittel Urunk karját.
Ő jön felém, nem hagy egyedül.
Biztat: szomorúságod örömre derül.
Uram, fájdalom van bennem,
csak sír a szívem, lelkem.
Csak a sötétet látom,
hol van az én világosságom?