Erdős Sándor
Tróntermében ült a király,
márványpalotája mélyén.
Óriási, csodás hodály,
övé lett öröksége révén.
Színekre bontja a napfényt,
lenge szélben fodrozódik.
Réce legel a tó szélén,
terített asztal adódik.
Ez itt az erdei hírlap.
Üdvözlöm az olvasókat!
Óriási szenzáció!
Népdalversenyt nyert a rigó!
Iskolába ment a lajhár.
Érdekli az alvástantárgy.
Azt hallotta az erdőben,
van ilyen, hát ment is bőszen.
Rongyos kendőt lenget a szél a putri ablakán.
Nyomorúság képe látszik sárból tapadt falán.
Egy fáradt, idős asszony hajol fateknő fölé,
egyike annak a kevésnek, ami az övé.
Láttad nagy királyok rút bukását.
Szende szüzek erényének romlását.
Hallottál csatatéren halálsikolyt.
Hullámzó hangzavarban csendes tébolyt.
Láttam sötét éjben napsugarat.
Láttam víz alatt szállni madarat.
Láttam pocsolyában tengereket.
Láttam a föld alatti hegyeket.
Csigalány szerelmes lett egy hím csigába.
Apja szerint a csigák legvacakabbikába.
Hisz még háza sincs, és pőre is szegény.
Miféle rongyos egy szegény legény.
Árnyas terasz alatt fon a lány.
Mi járhat fejében, az csak talány.
Most kósza szálak eggyé válnak.
Kéz és láb ősi ritmust járnak.
Gasztrovers
Ma egy pörköltet készítünk.
Marhából lesz, nem tévedtünk.
Egy nagyon fontos összetevő:
jó vörösbor a megfelelő.
Ülök a parton, nézem a vizet.
Hátam mögött csendes kis liget.
Csak néha hallik a távolból
néhány halk hang a városból.