Ethan

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ősz

Beköszöntött az ősz,
fák hullatják leveleiket.
Hullnak szép emlékek
homálynak medrébe.

Tovább...

Összezavarodva

Régen már, hogy vége lett,
de lezárni még nem ment.
Annyira mondod, túl vagy már,
szemeidben látom,
hogy ez nem így van ám.

Tovább...

Emlékmorzsa

Egy éve annak, hogy itt hagytál
eme kohóvilágban
egyedül, messze a Napnál.
Hiányoznak a beszélgetéseink,
filozofikus gondolataidnak szava,
Miből csak az eget szánó,
fénylő csillagod maradt.

Tovább...

Világutazó

Továbblépek, itt már nem szívlelnek,
elhagyva a várost, emlékeim temetve.
Nem, nem maradhatok hazámban,
bánat felemészt, találkám nincs a halállal.
Elutazok egész világon át,
keresve régi önmagam, meglelve tán.

Tovább...

Erősebben egyedül

Megtörtént, mitől régóta féltem,
hátrahagytak engem, éremnek két vége.
Szerencse, barátság kihaltak éterből,
de mégse sírok, örülök részemről.

Tovább...

Kimerültség

Esténként, mikor lehunyom szemem,
de nem jön álom, csak a magány szele.
Rég annak már, hogy szenderegtem,
csak csillagos estéket engedik...

Tovább...

Rideg valóság

Oh, Istenem, ha létezel,
Miért hagyod és élteted?
E zord világot, mit teremtettél,
Régi elveket, miket elvettél.
Akkori korok pompáiban ragyogtak
Múzeumokba téve, feledésbe dobva.

Tovább...

Poklok mennyei

Azt mondják rám, hogy érzéketlen lettem,
igen sokáig voltam tele érzelmekkel.
Éljem az életet, mit papoltatok sokszor,
élve az életem tudom, senki se fontos.

Tovább...

Káin pecsétje

Lezárva pecséttel sötétség testemben...

Tovább...

Magány

Október 23. a mi napunk lenne,
1 éve annak, hogy hozzád kötöttem lelkem.
Egy nap, mi szerelmünknek csókja,
magányomban vagyok mégis,
kezemben egy borral.
Írom ki szívem összes búját,
végtelenségig tartó szavak súlyát.

Tovább...

Vonaton ülve

Vonaton ülve azon gondolkozám,
vajon merre tart az utunk?
Egy elrendelt út ez?
Vagy saját akaratainkra hagyja urunk?

Tovább...

Liliána

Szép női név,
sugárzóan virágzó kép.
Sokatoknak nem mond semmit,
számomra a mindent jelenti.
Egy emlékfoszlány, ami volt,
álmaimon keresztül azóta is szól.

Tovább...

Elfáradt vers

Szerettek ebben a korban élni...

Tovább...

Boldogsághoz

Boldogság oly kecses, védelemre vágyó kincs,
ami akarva, akaratlanul lesz és megy el is.
Mégis, mikor kapjuk ezt meg?
Mikor senki sem számít már erre?
Szép jövő leple takarja, minek kesernyés érzés az alapja.
Örömre felfigyel bárki,
az útra, mit megtettél, elfáradva ásít.

Tovább...

Liliomszál

Mikor már kezdetén láttalak először,
már éreztem, hogy utunkat összefújja
a kezdődő ősz. Szemeim a szemeidre
szegeztem, mik rögvest a rabul ejtettek.
Gyöngyöző kisugárzásod, akár egy láng,
mint egy kertben virágzó liliomszál.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom