Farkas Anna
A hazaszeretet szívünkben vert gyökeret,
mélyen bennünk él, sohasem feledhetünk el
hőstetteket, mit hőseink Hazáért tettek,
az életüket feláldozva cselekedtek!
gondolataimhoz
Miért hagysz az éjben
éberen feszülni,
nem engedsz a csendben
álomba merülni?
Az én kis cinkéim
mindig hűségesek,
a télérkezéssel
ők is itt teremnek.
Ó, én drága Valentinem,
szerelmed hiányzik nékem!
Éjjel rólad szól az álmom...
bűn és erény
Minden korban léteztek
jó s rossz cselekedetek,
mely megkülönböztette
egymástól a tetteket!
a munkára:
ez a siker ára,
a gondolkozásra:
ez az erő forrása,
a játékra:
ez a fiatalság titka,
az olvasásra:
ez a bölcsesség alapja...
Sokan meg sem élik,
sorsuk nem engedi,
pedig szeretnénk
mind megöregedni!
"Múlik, mint az árnyék, ez az élet,
Észre sem vesszük, hogy semmivé lett."
Elfakulnak már a fényes álmok,
Mint rozsdamarta, őszi virágok.
Ha régi időkre emlékezem,
szerelem dobol az ereimben,
a szép május betemette álmom,
mert elvette tőlem boldogságom.
Szomorú, ha megszállott elveket kergetnek,
felcsigázó, nem méltó szavakat rejtenek...
Ragyogjon fel a nap
Újévnek hajnalán,
étel mindig legyen
mindenki asztalán.
Felettünk az égen
ragyogjanak csillagok,
a forrongó földünkre
szálljanak Angyalok.
Író, költő, ha értéket alkot,
műve mindenkor korszerű marad,
időtlenségnek ad hangot...
Az én akrosztichonom
Ragyognak rám a fénylő csillagok,
Álmomban is sokszor Veled vagyok.