Farkas Anna
Ha szirteken nyílhat havasi gyopár,
boldogsághoz a szív is utat talál,
fásultságot felváltja a szeretet,
az üres szívekbe jóságot ültet.
A régi szerelmek
újra feltöltődnek,
az újak reménnyel
mohón bizseregnek.
Egy gazdag embernek volt sok aranypénze,
mohón, féltékenyen, reszketve őrizte.
Az aranyból soha senkinek sem adott,
irigyen, titokban vasládába rakott.
A lelkünk megnyílva ontja a szépet,
mint virág illatát hajnali fényben,
isteni sugallat vezeti kezed,
Tőle kaptad ezt a magasztos kegyet!
Augusztusi hónapok néhány évben
megfürdették szívünket a fényben!
Megszülettek, boldogságot hoztak,
mint a napfény, mindent beragyogtak!
A tél érkezéssel
sokan éljenzéssel
bulizni akarnak,
örülni farsangnak!
Az elmúlt esztendő
meglepetést hozott,
fájdalmat, örömöt,
de reményt is küldött.
Karácsonyt már várjuk,
szívünket kitárjuk,
imáinkban kérjük,
szeretetben éljünk!
Karácsony a lelkekben...
Advent alkalmával,
lelkembe nézek
szívem magányában,
szeretet ébred!
Amikor a nyirkos novemberben
enyészet üli a kerteket,
lelkekben adventi várakozás,
szeretetvirág nyílik szívekben.
Kedélyeket felborzol,
már mindent újragondol!
Évezredes múltat, jövőt semmibe vesz,
s elfogadhatatlant helyette erőltet!
Az idei ősz nekem
más lett, mint a többi,
boldogságot hozó,
alig tudom hinni.
1956-os forradalom
Békés menetelés az utcákon
virággal, mosollyal reményálmon,
szebb jövő dobolt ifjú szívükben
a szabadság éltető fényében!
A párásság lassan feloszlik,
az ég alja világosodik,
ébredő Nap mosolya halvány,
fázósan kopácsol a harkály.
Újra megérkezett a november,
elmúlást a földön szétterített,
hervadt virágok, lehullt levelek
feltéptek újra fájó sebeket.