Fejős Franciska

Született: 1967. március 8.

Népszerűség: 137 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Véletlenek nincsenek

Szívem viharát majd kioltja,
Ha megjelensz, mint fényes Napom.
Ajtóm előtt állva, ragyogva,
Más lesz minden estém, hajnalom.

Tovább...

Némán

Lágy érzéseibe merül a szív,
Hol a néma csend sem rebben szárnyakon.
Ékszerdobozokon babrál, s zárakon,
S mit kinyit, életre kelten visszaint.

Tovább...

Lélekgőzös holnapok

A farsang elragadó hangulatán,
Maskarákkal tarkítva, gazdagon.
A vidámság és jókedv magaslatán...

Tovább...

2424

Úgy

Szívembe úgy bújsz, mint egy finom illat,
Parfümös érzetek ölén bolyongva...

Tovább...

Szebb legyen, meg boldogabb

Immár lelkünk tűzijáték fényei
Siklanak a messzi, magas égen.
Mintha elűznék életünk terheit,
Szilveszteri csinnadrattás fénnyel.

Tovább...

Rejtett remények

Legvégül szavaink is megtorpannak,
Mert rég nem csenghetnek mindenhol tisztán,
Vannak oly utak, melyben elágaznak,
Melléktermékként őket nem szólítják.

Tovább...

Ünnepek ünnepe

A
Szent
Karácsony
fénye int felénk.

Tovább...

Karácsonyi szívvel

Mikor csendesül az este, és gyűrött
Felhők takaróján át néz le az ég.
Dunnája alá már mindent begyűjtött,
Mely fölött lámpása oly vigyázva ég.

Tovább...

Ott leszek a szívedben

Széppel megfestett felhők között jártam,
Melyet szavaid vihara fúj messze,
Bevillan még, mikor egymásra vártan
Örültünk, de már megfosztott a perce.

Tovább...

Makrancossá válik

Őrizlek szívemben, mint fellobbanó
Gyertyát, oly fénylőn pislákoló lángja,
Melynek fényjátéka bennem dobbanón
Sok fázós, szürke napnak melegágya.

Tovább...

Észrevétlenül

Néha az ember nem tudja, mi a jó,
Felzaklatott lélekcsendjében lenni...

Tovább...

Lélegzetnyi vers

Rég nem tudnak már a könnyeim hullani
titkok tehetetlenségének küszöbén,
hol visszanéznek a pillanat hamvai,
melytől csonkul e vers már a kezdet tövén.

Tovább...

Léleklenyomatul

Ma nemes fényt szór minden egyes ember,
Kinek szívében világosság lakik.
Mikor rohanva napirended kerget,
Fürdőzz szeretteidében egy kicsit.

Tovább...

Minden csodája, a semmiben

Mit megéltem, sok volt, mégis oly kevés.
Most szemem könnyek közt múltra visszanéz,
Hisz jóval több volt abban a szenvedés,
Mint szívöröm, amely tisztán napba néz.

Tovább...

Fennsíkká szelídül

Szeretni véllek homályló időtlenségben,
E megosztott világodban körbefont
Dobbanások enyhülő pillanataiban,
Mikor érzékenyül a tétova hullám...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom