Fiedler Barbara

Született: 1994. május 12.

Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egységet alkotunk

Amikor mellettem feküdtél, hullottak könnyeim...

Tovább...

Nagyapa, mesélj nekünk

Kicsordult a könny fáradt, kék szeméből,
ahogy mesélt nekünk régi, átélt emlékekről.
Remegő kezével kopott fabotjáért nyúlt,
felkelt a székből, és csendesen elindult.

Tovább...

Rácsodálkozom

Minden egyes nappal rácsodálkozom az életre,
eltűnődöm azon, milyen szép is egy könnyed naplemente.
Néha van egy pillanat, amikor mindenki pihenni vágy`,
hogy mi történik holnap, előttünk ez még hatalmas talány.

Tovább...

Te vagy

Te vagy a mindenség, szemembe tűnő, vakító fényesség.
Te vagy rózsám, illatos virágom, kedvesem, szelíd kis galambom.

Tovább...

Fogd a kezem

Fogd a kezem, s el ne engedd,
ha lezuhannék, kérlek, tarts a felhők felett.
Fogd a kezem, s nézz szemembe,
egy szívet rajzolj mindkét tenyerembe.

Tovább...

Félünk a holnaptól

Ábrándozva nézem, ahogy a fellegek rohannak,
emberek születnek, majd később emberek meghalnak.
Sorsunkat nem tudjuk s nem látjuk a jövőt sem,
nem tudjuk, mi történik velünk a bizonytalan időkben.

Tovább...

Miért a háború?

Pusztító tüzében életek elvésznek,
a háború borzalmas, hát mi értelme az egésznek?
Gyermekek zokognak árván az utcákon,
itt-ott elalszanak néhány lyukas, elfeslett rongyzsákon.

Tovább...

Hogy éljek nélküle

Ígértem, nem sírok... ám valami kegyetlenül meggyötört,
könnyeimbe fulladva ástam szerelmemnek sírgödröt.
Napokon át néztem bágyadtan a kék eget,
s folyton azt kérdeztem, élnem nélküle még hogy lehet?

Tovább...

Hallgatni

Csak hallgatja némán fejében a kiáltást,
mely azt ordítja veszettül: Drága öcsém, kitartást!...

Tovább...

Búcsúzom Tőled

Valahol némán sírnak a völgyek,
elválasztanak minket hosszú s még hosszabb mérföldek.
Hiányod oly fájó, egyetlen Kedvesem,
puha érintésedre tegnap és ma ugyanúgy emlékszem.

Tovább...

Kárhozottak

Felfalták lelkem jeges sztyeppének dühöngő farkasai,
bosszúért kiáltanak e vidéknek ártatlan áldozatai.
Szorítják még bőszen, de kezük között megfagyott,
hol sírjaik nyugszanak majd, a hely legyen örökre elátkozott.

Tovább...

Ujjadon a gyűrű

Ujjadat ékítse gyűrű, mely sugallja: szeretnek,
ami bebizonyítja neked: van értelme az életnek.

Tovább...

Aseroth nagyúr

Rózsát szakítottam, de megbántam a tettemet,
mostanra félelem és hideg marcangolják testemet.
Megjelent mögöttem s rám nyomta a bélyegét,
szemébe néztem mélyen és viszonoztam szerelmét.

Tovább...

Haraggal lesújtott

Megverte az Isten, s mára haraggal lesújtott,
mert az ember magának akarta az egész hatalmas világot.
És kapzsisággal a fertő csontig hatolt immár,
ebben a romlott világban badarság, ha bíznál.

Tovább...

Ártótündér

Gonoszként születtem, s akképp halok végül meg,
ezt szánta a sorsom, ez lesz majd a végzetem.
Arkangyalszárnyakon ártótündér vagyok én,
téli éjszakákon sötétben suhanó, haldokló teremtmény.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom