Fölker Csaba

Született: 1987. november 3.

Népszerűség: 16 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Tőlem - nekem

Bárkivel megtörténhet, hogy félreteszi az élet,
Minden rejtvény megoldható, ha van rá elég négyzet,
Legyen ez a jövőbeli énemnek egy levél,
Ha alszol, akkor aludj, ha eszel, akkor egyél!

Tovább...

Érzéstranszfer

Fura, hogy az érzést hogy éli az ember,
Cseppnek látszik kívül, belül pedig tenger,
Merjed kimutatni, empatikus kerámia,
Vagy narcisztikus megmondó, akinek nincs mit megbánnia.

Tovább...

Szerepjáték

Nyolc hónapja vagyok ebben a szerepben,
Fiatal a belső egy őszes, öreg keretben...

Tovább...

Versház

Verselek s írok, a lelkem ezt akarja,
a szívem ezért könyörög, a kezem pedig hagyja,
elmondom, mi bennem van, mit magam előtt görgetek,
egyikben a szépség vagyok, a másikban meg szörnyeteg.

Tovább...

VerSírás

Nézek némán lefelé, de hogy kerültem ide?
Úgy érzem magam, mint valami fájdalomnak vize.
Érzem, ahogy percről percre egyre inkább növök,
testem színe átlátszó, és vajon honnan jövök?

Tovább...

Tükör

Általában kétszer látlak, reggelente és este,
mondd el nekem, miért vagy mindig "én" színűre festve?
Miért kell mindig azt mutatnod, amit nem szeretnék látni?
Miért nem tudsz te hazudni és hagyni szebb dolognak látni?

Tovább...

Fél év után először...

Fél éve már annak, hogy utoljára láttalak,
a fehér égen a csillagok feketének látszanak,
a képernyőn a pixelek színpompában játszanak,
a démonok is szóltak, de mondtam nekik, várjanak.

Tovább...

Maradj otthon

A vírusidő könnyen szülhet verseket meg könnyeket,
a tévét be sem kapcsolom, csak olvasom a könyveket.
Sajnos, ez egy szükségszerű, ingerszegény környezet,
és magunknak kell legyőznünk a lelkünkben a szörnyeket.

Tovább...

Harácsonyi ének

Már novembernek közepétől kigyúlnak a fények,
Hetek óta érezhetjük kezdetét a télnek,
Sajnos, ami elkezdődik ilyenkor, az nem olyan,
Rástresszelünk, kinek mit, és nem számít a "hogyan".

Tovább...

Születésnapomra

Tetszhet is, mit megmutatok én magamból nektek,
De sosem láttok mindent meg, ez nekem a rejtek,
A fényben néha jólesik nekem megmártózni,
Máskor pedig jobban esik kicsit bezárkózni.

Tovább...

Igen

Büszkén haladok én előre, anyám oldalamon,
Könnyes a szeme, látom, ettől én csak bátorodom,
Karja karomba fonódik még egyszer utoljára,
Reszkető lábakkal figyeli, ahogy felnő a fiacskája.

Tovább...

Hajléktalan kandallója

Több ezer éve indultam, azt sem tudom, honnan,
azt nem tudom, hogy milyen, de talán ember voltam,
számtalanszor megszülettem, mindig visszatértem...

Tovább...

Örök láng

Állok némán, egyedül a temető kapujában,
Ezernyi kis csillag ég a fura félhomályban,
Gyertyáim a zsebeimben büszkén sorakoznak,
A percek lelassulnak, inkább csak lopakodnak.

Tovább...

Álmaim edzőterme

Van egy hely ott legbelül, ami mindig nagyon fénytelen,
Sötét küzdőtér, közepén az ellenfél a félelem,
Legyőztél már mindenkit, de ez nagyon fura, végtelen,
Fekete ruháján fénylik az éj, téged néz élesen.

Tovább...

Csoda vagy nekem

Úgy látlak téged, mint szomorúfűz a szerelmeseket,
mint tábortűz az ijesztő, de vicces történeteket,
mint teli vizes palack a kifáradt sportolót,
mint illatos szerelmeslevél a könnyes olvasót.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom