Galazek István
Az ősszellem felismerése által
halad a világ előre.
Ki-ki a maga szintjén emelkedik
a tudáslétrán.
Láttam sok álmot, szerelmes boldogságot,
Tragédiát és felépülést,
Gyógyult szenvedést
Gyászoltam, térdeltem
Bocsánatért esdve,
Hogy legyek méltó az égi kegyelemre.
Gyönyörű a csend,
Hallgatom a semmit,
Ösztönző, alkotásra késztet,
Hogy legyen valami, valaki belőled.
Emberöltők titkait őrzöd,
Szerelmek születtek ágaid alatt,
Ha mesélni tudnál, hallgatnám napestig
Bölcsességed, mely új értelmet ad
Cica
A cicának van sok bajsza
És ott hátul van egy farka
Ami nyávog közötte van
Az bizony maga a macska
Rád gondolok reggel, ha felkel a nap,
Rád gondolok, mikor nyugovóra tér,
És a köztes idő, mit nappal köt össze,
Nélküled, Kedves, semmit sem ér
Hajrá
Amikor nem pénzért rúgták a gólt,
Amikor a futball sportszeretetről szólt,
Amikor a klubcsapatok a kerületben laktak,
Nem vásárolt sztárok lelkesen futottak...
Ajánlatokkal kopogtatnak ismeretlenek,
Ajánlatuk igen kemény - nem érintenek,
Bár normális azt mondaná: tedd meg, amit kell,
Csak így szakíthatsz a régi szerelemmel
Ma holnap nélkül
...A sok-sok bűn nem marad büntetlen,
Lángol a föld és árad a víz
Pusztítva erdőket, éltet adó zöldet.
Újra "Badi"
A szőlőtőke már megtette dolgát,
Várja, hogy leszedjék Isten ajándékát
Kertünk csücskében
ott ült egy szép macska
láthatóan magával volt
elfoglalva
A tiszta lelkek templomában jártam,
Ott ültünk, Te, én
És az ISTEN - így hárman...
Tüzes a nyár még,
Vízben hűsöl az árnyék,
De néhány hulló levélben
A nyár fáradó tekintetét érzem.
Volt egy kertem - ház végében,
Melyben rózsákat ültettem
Volt ott minden: sárga, piros,
Fehér és mind-mind illatos