Gehl Gábor

Gehl Gábor

Született: 1942. február 7.

Népszerűség: 170 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ülök a sátramban

Ülök a sátramban, pogány vagy keresztény,
ne győzzétek egymást, üljetek le mellém...

Tovább...

Még az utam járom

Még az utam járom,
nagy az ég felettem,
követ csendben párom,
véle eggyé lettem,
ember a világban,
gyémánt égi fényben,
szívemet kitártam,
pályámat kimértem.

Tovább...

3438

Misztérium

Mit ért az áldozat akkor és most?
Lelkeket ugyan menthet, s nagy dolog,
de az idő pereg, gyorsan forog,
méltatlan, könnyelműn feledést hoz,
néhányan tankönyvben példaképek,
de más az iskola, más az élet,
a sors ezernyi szerepet szétoszt.

Tovább...

2932

Fut már a tél

Most borús az ég, elbújt a nap,
megfagyott hamu-szürke a sár,
a mogorva tél épp arra jár,
elhallgattak mind a madarak.
Hol időznek az enyhe szelek,
hol pletykál, s kivel a kikelet?
- a népek hidegben maradnak.

Tovább...

Innen és túl

Csönd van, most már csak magad vagy,
merre lebbensz, honnan tudnád,
pillekönnyű béke hull rád,
ugrándozva úgy szaladnak
könnyű, boldog gyermekórák,
régi álmaidat hordják,
kurjongatnak a szabadnak...

Tovább...

Tanyám

Tanyám álom, álomország,
kis kertjében illatoznak
piros rózsák, sárga rózsák,
nyári napból arany olvad.

Tovább...

Kinyílt!

Kinyílt az én hóvirágom -
azt hittem, már végleg itt hagy
magamban a bús világon,
de kivirít szív-gyógyírnak.

Tovább...

Adyval az Ugaron

Leng a tájon lassú álom,
nem dereng még, nem is ébred,
úgy sajnálom -
hull a semmi, vastag réteg,
nem tör át a megszokáson,
nem hiteget, hogy megérted,
úgy sajnálom -
egyre vastagabb a réteg.

Tovább...

3743

Csak a Föld a miénk

Nagy sötétben apró,
messzi csillagfények,
mintha élne az ég,
úgy lobognak, égnek
szomorún, egyedül,
mérhetetlen távol -
miénk csak ez a Föld
széles, nagyvilágból.

Tovább...

A leves dícsérete

Fortyog az étel a fazékban,
illata száll, jó hírű hírnök,
választhatsz sok fűszeres íz közt,
alig bírod ki már, ha dél van.

Tovább...

Otthon

Ülök a padkán, lábam kinyújtom,
otthonom fala támasztja hátam,
sok viharverte tájat bejártam,
el is fáradtam tengernyi úton,
mögöttem maradtak, visszahulltak
halvány emlékei tarka múltnak,
így kellett végül is hazajutnom.

Tovább...

A jövő arca

A jövő csalogatja a jelent,
de elfedi arcát, nem ismer meg,
ha szólítod, talányok, sejtelmek
lengik körül, ki tudja, mit teremt,
mégis a jelenben kell kezdeni,
a lehetőség is csak egyszeri,
s rögtön múlttá válik, ha végbement.

Tovább...

3640

Nagy átváltozás

Nyaldossa az éhes láng a faágat,
vén, öreg eperfám elszáradt ága,
a szárnyas idő már derékba vágta,
nem röppen felette többé madárhad,
most falja a tűz, melegít, világít,
sok régi tavasza semmit se számít,
tombol még egyet, majd hamuba fárad.

Tovább...

4141

Hazám 3

Rekkenő hőség, alföldi, magyar,
öreg fűz árnya lágyan betakar,
álmosan megbúvó, apró falvak -
talán ezért születtem magyarnak.

Tovább...

3340

Hazám 2

Mondom, mondom a vádbeszédet,
fekete csendben figyel a bíró,
vádlott én vagyok, engem éget,
parazsát hinti rám mindegyik szó.

Tovább...

3531

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom