Gina Csizmazia
Amikor megszülettél,
Te is jegyet vettél.
Jegyet vettél a vonatra,
Ez az életvonatra.
Ó, a nő, az édes nő,
Éltet adó, szerető.
Mosolya oly megnyerő,
Lelked rezdülése ő,
Kedves, bájos, kicsi nő.
Baktat az utcán, baktat lassan,
Sok ember nézi csodálkozva.
Két üléses, piros hintó,
Húzza azt két szép, fehér ló.
Csupa csipsz, és csupa pehely,
Ropogtatni úgy szeretem.
Megeszem egy nagy zacskóval,
Gyomrom mégis üres marad.
Kicsi levél, árva levél
Ág hegyére tűzve szegény.
Körbezsongnak madarak,
Tavaszi szél hívogat.
Micsoda formák, micsoda ívek,
Ez maga a lírai költészet.
Kié az agy, amely kigondolta?
És gondolatát papírra rótta
Csomagolunk, csomagolunk.
Pedig minek? Nem kellünk
Már senkinek!
Ruhánk, cipőnk szép volt, jó volt,
Amíg hordtuk, nekünk jó volt.
Anyám, Anyám,
Mért születtem?
Ez a bolygó nem jó nekem!
Máshol kéne élni nékem,
Nem ezen a rossz vidéken!
Bejött hozzám egy cinke,
Ici-picinyke széncinke.
Nem tudom, hogyan jutott be,
Hiszen zárt az előterem.
Dinnye, dinnye, dunnyuska,
aprócska és nagyocska.
Sárga, zöld és csíkoska,
a gyomromba jó volna.
Itt a Göncöl pont felettünk,
Csillagfényben megfürödtünk.
Ha a Tejút zöldre vált,
Indulnak a lovacskák.
Felhőfiú felhő lánynak puszit ad,
Olyan édes, oly tünékeny pillanat.
Szellő fújja, szél röpíti életünk,
Elillan, mint fent a felhő felettünk.
Kedvencem a Border Collie,
Nem is egy, de kettő Collie.
Hogy mi az a Border Collie?
Kutyásoknak illik tudni.