Gőbölös Andrea

Született: 1961. augusztus 5.

Népszerűség: 62 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Tavaszi zsongás

Tavaszi zsongás, ébredő természet,
éled, mit nem falt fel az enyészet,
bokrok, fák s lombkoronák,
színes ruhába öltöző, még álmos
világ. Csendben, kúszva érkezik a
kikelet, temetjük, immár a zord,
hideg telet, madarak vidám
csacsogása, fáradt szürke égbolt...

Tovább...

Az óriás

Szobámba beragyogott a Nap,
megcsípte még álmos arcomat,
szívem úgy zakatolt, ó, jaj,
Isten hozott téged, fényes Nap.

Tovább...

Kenyerem java

Megettem már kenyerem javát,
életem nem volt üres vászon,
ittam anyám s apám szavát,
szívem csordultig teli bársony.

Tovább...

1825

Szédült világ

Szédült világba
szédülnek könnyeim,
bomló értelem,
kócos fürtjeim,
jelenben kutató
múltamon át,
szaladnak az évek,
mint jeltelen sírba...

Tovább...

1417

Odaát

Ha magányos vagyok, kimegyek a temetőbe,
a csend és nyugalom szívemig hatol,
közel érzem szeretteim és teremtőmet,
könnyem csordul a fájdalmas látványtól.

Tovább...

Emlékezés

Félreverték a harangokat,
vesztőhely lett szép városunk,
Isten éltesse a magyarokat...

Tovább...

Kincsek

Add nekem drága könnyeid,
szerelmed csillogó kincseit,
mint bő vizű patak, szaladna,
szívemig csorogna, betakarna.

Tovább...

Hajnal

Ébred az élő, a holt mozdulatlan,
eljött a hajnal, kondul egy harang,
rikoltozik a madár, köszöntése üde,
fények gyúlnak, s az éjszaka ráncai
kisimulnak. Bíborvörösben pompáznak
a hegycsúcsok, reményteli reggel jő,
enyhe szellő csiklandozza az álmos
fákat, meghajolnak, jelezvén, érzik...

Tovább...

Tükörkép

Felnőttem rég, tükörképem is más,
elröpült velem sok-sok forró nyár,
születtek és haltak oly sokan,
számtalanszor elcsókoltam csókomat.

Tovább...

1822

Téli táj

Ó, tél, te csodás, te mesés,
nyílj meg nekem, légy tettre kész,
öltsd fel végre vakító hósubádat,
borítsd be vele a kopasz fákat,
szeretlek, mint anyja gyermekét,
hát hozz nekünk, kérlek, szerencsét,
négy testvér közül a legfényesebb,
tudod, hiányzol, mikor nem vagy velem...

Tovább...

Búcsúzás

Búcsúzik az Óév, ahogy te,
csókot lehelnék, már nincs kire,
két üres pohár az asztalon,
fáj, nincs kivel koccintanom.

Tovább...

Szólítalak

Oly rég itt hagytál, édesanyám, vacogok,
a szeretet ünnepe előtt állok tétlen,
s rád gondolok, hiányod mardossa szívem,
ölelnélek, de már nem tehetem, unokád
adja át az érzést énnekem.

Tovább...

1519

Karácsony

A téren óriás karácsonyfa áll,
sok-sok dísz csüng rajta,
csodálja majd apraja-nagyja,
fényben úszik kicsiny falum.

Tovább...

Advent

Mikor eljő decembernek hava,
szárnyal a szeretet fényes magja,
örömteli s édes várakozás,
lobban a láng, vár a gyertyagyújtás.

Tovább...

1216

Fájdalom

Sikolt a fájdalom, sikolt az értelem,
Ó, Uram, mondd, miért adtál életet?
Jöttek, jönnek, meg nem állnak,
teret adnak a halálnak,
Ó, Uram, mondd, hol raboskodik...

Tovább...

1520

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom