Gréczi Józsefné

Gréczi Józsefné

Született: 1953. május 26.

Népszerűség: 57 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Reményvesztetten

Nézem a képed, és csak folynak
A könnyek, messze vagy tőlem,
Egyre messzebb.

Tovább...

Elszeretnék szállni

El szeretnék szállni a felhők fölé.
Eltűnni, és hátrahagyni a fájdalmakat,
Békét szeretnék, és szeretetet, s látni szebb napokat....

Tovább...

Elhamvadt a tűz

Elhamvadt a tűz,
Mely hatalmas lánggal égett,
Csak picinyke láng táncol
A parázs tetején.

Tovább...

Őszi színek

Tűzpiros leveleken csillog a pára,
Sárguló diófáról hull alája.
Az ősz tarkára festett mindent,
A szivárványtól vett kölcsön színeket.

Tovább...

Szeptemberi hajnal

Hajnali pára lepi el a tájat,
Vékony muszlinkendőt terítve rá,
Szél sem rebben, a fák könnye hull,
Várják a szárító nap sugarát.

Tovább...

Tavaszi reggel

Aranyszalaggal ékesítette
a reggel a felhőket,
aztán lassan felkúszott
a szalag az égre...

Tovább...

Csak te adsz erőt

Csak te adsz erőt,
ó, mennyei király,
tőled várja sok ember
a feloldozást.

Tovább...

Őtőle kaptam

Hála

Őtőle kaptam mindent, édesanyát, apát, testvéreket.
Kaptam szépet és jót, rosszat, bánatot,
Örömöt, szeretetet.
Kaptam férjet és két gyermeket,
S megengedte, hogy anya legyek,
És felnevelhessem őket.

Tovább...

Réka és a vadkacsák

Réka áll a tónál,
Meglesi, a vadkacsa mit csinál?
Fejen áll a vízben,
Lábai az égben.

Tovább...

Eltűnt remények

Vagy még sem

Eltűnt remények, mint füst a széllel,
Szertefoszlott, elszállt az éjjel.
Nem hallom, hogy mennyből az angyal...
Csak a gonosz örül gúnykacajjal.

Tovább...

Úgy élek

Úgy élek a világban,
Mint egy lehullott levél,
Néha-néha fölkap a szél,
S ledob, ahol épp ér.

Tovább...

Hozzád imádkozom, Uram

Keserves kínok gyötrik lelkem és testem,
De elviselem, mert megpróbálsz engem.
Tudom, csak annyi gyötrelmet adsz, mit elbírok,
Terheim súlya alatt, míg meg nem rogyok.

Tovább...

Szeretem

Az élet szép

Szeretem a fényt,
szeretem a hangot,
mikor hajnalodik,
s rám ragyog a fény,
és madárcsicsergés ébreszt.

Tovább...

Kitártam szívem

Sarkáig kitártam szívem ablakát.
Vártam, hogy berepül a kék madár.
De csak varjú károgott
Riasztó, rekedt hangon.

Tovább...

Karácsony magányos csendben

Fenyőfa áll a szoba sarkában,
Díszes ruhába öltözött,
Némán áll, hátha eljönnek,
Kiket régóta várnak már.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom