Grivalszki Péter

Grivalszki Péter

Született: 1993. július 29.

Népszerűség: 54 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egy piszkos asztalon

Ideglelés egy piszkos asztalon.
Hidegrázás egy rongykupac alatt....

Tovább...

Inszomnia

Tudod, amikor
az összes gondod elszáll,
a füstjét bőven hátrahagyja,
és a verejtékező sötétségben
világít a nagyja

Tovább...

Bosszú

Bosszú leszel, kedves, bosszúágyon...

Tovább...

Pipacsos

A lelked...
olyan pipacsos.
Érintéstől lecsorog
minden szirmod,
minden apró darabod,
és az árnyékod tapossa meg.

Tovább...

Ami igazán lényeges

...pár poros szó az én kincsem,
látod, az írás megkopott,
de már fejből tudom a mondatot...

Tovább...

Valami végtelenebb

Kérlek, fogd meg a kezemet,
látod, a terem megdől,
látod, a mennyezet megremeg,
s forintos kacajjal süvít be
valami megmagyarázhatatlan
érzés a réseken.

Tovább...

A Kreténhez

Földieken járó
Nyakkendő-költemény,
Istenséget játszó
Csalfa, vak Kretén!

Tovább...

Trauma

Kiabáló gondolataid
visszhangot vernek most
a járdán, az úton, a megállóban,
s egy apró cérnaszál bomlik el
a szemeidből lassan.

Tovább...

Izomfeszítve

Ahogy ködöt lehelsz,
ami a lassúság kimondhatatlan végtelenjével kúszik belém,
ahogy keringőzöl a megfáradt őszi gondolataimban,
ahogy kacagva lecsukod az alkony pilláit,
mind-mind kedves hazugság, amit én teszek igazzá.

Tovább...

Bevándorlók

Vörös az ég a Duna fölött,
léghajó szeli át szépiában,
és a meleg fényekben halkan haldoklunk.
Véget érünk mi is - ez bizonyos -
talán falak közt, vagy beton folyamokban,
de a nyári borok és a látomások mumifikálnak...

Tovább...

A tanúk halála

Málhás vastehén gyomrában
a tanúk mellett utazunk.
Csöndben ücsörögnek,
néha oldalba böknek,
elsütnek egy poént...
De csak ők nevetnek rajta.

Tovább...

A hajléktalan

Két liter a lelke, hóna alatt hordja,
vállán mint kőgolyó gördül a semmi súlya...

Tovább...

Szünet

Fésülködik a hajnal
ásít, majd megpihen a villamos
sárga almát majszol a vén halász
az ő világuk ez.

Tovább...

712

A kapuban II.

Őszapó barna könnycseppjeit taposom a hideg betonba,
miközben újra járni tanulok.
Vastag tenyerébe trágár szavakat köpök a lelakott sztyeppén.
Rés nyílik, egy kovácsolt tekervény a mesterkélt kúriába,
"kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak" - hirdeti a tábla.

Tovább...

Bűntudat

Néha azért megtaposom magam, ha fáj
a nagylábujjam, szöges cipővel...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom