Gy. Orbán Éva (Evanna)
Hajnal van,
körgyűrűn kamionok
már kilométereket falnak,
bús morajuk monoton,
bekúszik hajnali álmomba.
Versírásra támadt kedvem,
asztalomhoz letelepszek.
Papír, tollam, minden egyben,
íráshoz most hozzákezdek.
Üdvözlünk május, újra megérkeztél,
üdítőbb nincs más a te szépségednél.
Téged üdvözöl sok fa és virágok,
álmodd gyönyörbe e fásult világot!
A boldogság furcsa, félénk kis madár,
csábíthatja vagyon, fényes, nagy pompa,
fészket ott nem rak, rideg a kert, a táj...
Ma reggel én korán keltem,
Harmatvizet gyűjtögettem.
Ibolyát is szedtem bele,
Hogy illatos, üde legyen.
Zalai dombok ölén szerény tó,
kevés van ilyen e kontinensen.
Alant a mélyből fakad gyógyító
víz, elixír a testnek, léleknek.
Itt a farsang, nagy kanállal
eszünk, iszunk, mulatunk,
kifáradunk friss csárdásban,
vagy tangót is járhatunk.
Ádám és Éva
Nem voltak, s nem lettek később sem ők szentek.
A hatodik napon Isten teremtette
Ádámot, az "ember"-t, s társul Évát kapta,
ki neve szerint is "minden élők anyja".
Feldíszítve karácsonyfa,
Csillognak a díszek rajta.
Csilingel a csengő hangja,
amott suhan már az angyal!
Gyertya lángja meg-meglobban
- mi lehet a csomagokban?
Luca
Szent Lucia, kit mi úgy ismerünk, Luca,
szülőhazája volt a szép Siracuza.
Menyasszony volt, mikor álom-jelet kapott,
férjhez menés ellen ezért tiltakozott.