Györe Zoltánné
Pattan a rügy, szirmot bont a faág,
anyák napján mégis rám tör a szomorúság.
Márványlapon kővirág a sírodon,
hozzád indulok ezen a szép napon.
Anyák napja újra és újra visszatér,
de nélküled, anyám, mit sem ér.
Vígan röpköd a május madara,
anyák napjáról szól vidám dala.
Szédelgő fények, dús árnyak,
vártak nyári lázas tájak.
Mikor széna feküdt a réten,
az ecset is jól állt a kézben.
Csak egy szóra, fiúk!
Ha elétek vezet egy nőt az út,
halk léptűt, tiszta szeműt, fáradt homlokút.
Kik betöltik fényükkel az űrt,
ők azok, kiket áldjatok mindenütt.
Volt nekem sok szép nyaram,
tenger vizén napfényű arany.
Ahol heverve nézhettem a kis szigetet,
amint a fák zöld levele felém integet.
Ezer arcával lelkünkben ül,
szavak villáma lapul legbelül.
Szívünkben békességet harangozva,
csillagokat, szelíd fényességet hozva.
Alvó fák alatt a gyökér sötéten szalad,
gyenge Nap sugara kusza ágain megakad.
Odvas belsejében fényes szemű mókus él,
megjött a tél, megjött a tél.
2010. Vörösiszap katasztrófa utáni karácsony
Az anyaföld szőke hajába túr
és lágyan megfésüli a szél.
Állok fölötte, mint megérett búzakalász...
Tálalópult napfényben ringva
forró levesek gőzét mohón issza.
Rég elfelejtve elmenőket
nincs, ki számon kérje őket.
Csorog az ősz az ablakon,
üresen áll papírom az asztalon.
Gondolhatnék annyi szépre, jóra,
ihletet nem ad a perc, töpreng az óra.
Kitárt ablakon álmokat szőtt a szél,
emlékeim viharában most rólad mesél.
Felragyog egy arc a távolból,
hol eltűnt mosoly az arcodról.
Szárics Sándor százados emlékére
Unokatestvérem emlékére
Már messze cseng vidám szava,
fáradt testének porladt hamva.
Sírja elszórt, jeltelen,
de hangja még itt zúg fülemben.
Didergő tavaszból nem jutott örömöd,
szobád félhomálya volt börtönöd.
Ültél szobádban, mint a rab,
s vártad, mikor süt rád a Nap.
Dúdolva ringattad a megérdemelt csendet,
hullámaid, mely köveken lefutva csenget.
Csendesen locsolgat omló partokat,
megmutattad szelídnek tűnő arcodat.
Vitorlánknak nem volt hátszele,
csak tajtékzó, habzó tengere,
hol borús, hol derűs ege.
Hajónk így haladt a cél fele.