György Viktória Klára

Népszerűség: 24 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A holnap reménye

Jéggé dermedt
a szívekben a fájdalom,
bánat csendje ül
az éji balkonon.

Tovább...

Az ébredő tavasz...

Tavasz kopogtat
a holnap tiszta ablakán,
még téli dalt ringat a
a tegnap sóhaja,
s érezni hűvös leheletét,
de éled a szunnyadó Föld,
az álomba szenderült világ,
s e mennyei szelence...

Tovább...

Éji varázs...

A éj csillagködös kövén
meglebbenti fátylát
egy csodás igézet.
Varázslatos e táj,
semmit nem fed homály.

Tovább...

A szeretet napja...

Egy érzés fuvallatként suhan át a szíveken...
szunnyadó sóhaj száll
a selymes égi réteken.
A szeretet szent virága
kibontja szirmait,
s a végtelen tündöklő oltárán
Angyalok vigyázzák álmaink...

Tovább...

Utolsó percek...

Kincs az élet...
most mégis álomba szenderül,
megfoszt tőle
a kegyetlen halál...

Tovább...

Csóktalan csend...

A hajnal ködén át hallom
távolodó lépteid,
illatod keresve
bújok vágyaink paplanába,
átélni újra az együttlét
édes perceit.

Tovább...

Fohász...

Istenem!
Tégy csodát!
Bensőm rejtekét töltsd meg,
Ragadj meg végtelen erőddel,
Mert szívem megszakad,
Lezuhan, mint egy kődarab.

Tovább...

Tudd... holnap is Szeretlek!

Álom lebben,
lopakodik az éj ködén át,
az együttlét varázsa a lelkemig hatol.
Ábrándos sóhajok
a szavak kertjében...

Tovább...

Nem adom fel...

Vágyak hálójában keresem utam,
Lépteid nyoma valahol megcsillan.
Boldogság, sződd rám álmodat,
rejtélyes árnyak a mélybe hulljanak.

Tovább...

Édes emlék...

Ösvényedre léptem,
érted virágzott minden rét,
harmatcseppben fürdött szívem,
boldogság, mely ma is
megigéz.

Tovább...

...ahogy nem szabad...

Hangtalan sóhaj suhan
magányom tengerén,
hol a szeretet örömfürtjei szövődnek,
kereslek az éj csillagtengerén,
hol a szívem romjai
még boldog perceket remélnek.

Tovább...

Égi éden...

Égi balkonon,
a felhők ringatózó lágy ölén,
szabadon szárnyal a lelkem,
a gyöngyszínű derengésben,
a Hold táncol az éj vizén,
a végtelen varázsa lopózik halkan,
s a mindenség karjai közt
átsuhan, megszédít a szerelem mosolya.

Tovább...

Vallomás...

A remény szivárvánnyal szőtt
fövenyén lépkedve,
az éjszaka piciny szikráit hoztam
neked csokorba szedve,
s a párnádra szórom minden este.

Tovább...

Gondolsz-e rám?

Gondolsz-e rám?
Ha ajkadra csókot hint a
a nesztelen suhanó alkony,
ha a szavak kertjében
vöröslő rózsa illatával telve,
a fényárban tündöklő balkon.

Tovább...

Ébredés...

A szavak, mint tövisek hatolnak
a szív rejtekébe,
s a megbántott érzés, mégis megbocsájt.
A megfáradt lélek
álomba szenderülve bolyong
a végtelen sötétben,
a könnyekből szőtt éj taván.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom