Halasi Anita

Halasi Anita

Született: 1998. december 1.

Népszerűség: 22 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Álom

Hallgattam a madarak énekét,
S néztem kedvesemnek szép szemét.
Gyönyörű a táj s felettünk a kékség,
Álom ez talán?! Mint valami sosem látott szépség.

Tovább...

Csalfa szív

Kicsit sem mondanám a történteket szépnek,
Nem tudhatja azt senki, milyen fájdalmat érzek...

Tovább...

Bár tudnám

Bár tudnám, mi járhat a fejében,
Bár látnám, mit rejthet a fény a szemében.
Bár hallanám, mit üzen szüntelen csendjével,
Bár tudnám, mi zajlik ártatlan kis lelkében.

Tovább...

Mama

Gyermek voltam, mikor utoljára láttam,
Már nem jöhetett, hiába is vártam.

Tovább...

Szeretném, ha én volnék

Szeretném, ha szeretnél,
És az életed része lehetnék.
Ha én volnék neked a kincs, ami drága,
Sőt, akinek megfizethetetlen az ára.

Tovább...

Merre jársz, boldogság?

Hol vagy már, boldogság? Merre jársz?
Te, aki a búval mindig szembeszállsz.
Hol vagy, ki ellensége a magánynak?
Kereslek itt, kereslek ott, de nem talállak.

Tovább...

Hideg hajnalon

Télnek éjszakáján, egy hideg hajnalon
Rád gondoltam én, drága angyalom,
Rád gondoltam én, mert szeretlek nagyon,
Rád gondoltam, mert hiányzol nagyon.

Tovább...

Múlik az idő, telik a lét

Múlnak az évek s telik az idő,
Csak rajtunk áll, rossz az, vagy dicső.
Múlik a lét, s látszik rajtunk nyoma,
Megbélyegez minket az időnek vasfoga.

Tovább...

Mikulás érkezik

December hatodikán, Szent Miklós napján már készen áll a szán,
Rénszarvasokkal Mikulás érkezik csillagfényes éjszakán.
Várva-várja minden kisgyermek a piros ruhást,
Mikor jön már? Kérdezik folyton-folyvást.

Tovább...

Aludj hát, gyermekem

Mennyi csillag van fent az égen,
Bárányfelhőket terelgetnek éppen.
A Hold szelíden csak rájuk nevet,
S ezüstfátyollal teríti be az eget.

Tovább...

Azon az éjjelen

Hiányod felemésztette lelkem,
S azon az éjjelen útra keltem.
Közben folyton csak rád gondoltam,
Arra, mikor a láztól égve ajkaidat csókoltam.

Tovább...

Lehull az elsárgult levél

Lehull az elsárgult levél,
Túl erős már a szél.
Az a sok zivatar
Minden reményt kifacsart.
Túl sokat elviselt,
De most már megpihent.

Tovább...

Elmúlás

Eltelt egy újabb év de nem láthattalak,
Milyen jó is volt, mikor karjaimba zárhattalak.
Mint két szerelmes galamb, fonódtunk össze,
Mert nem tudtuk, hogy egyáltalán még jössz-e.

Tovább...

Alvilág

Aznap éjjel felhők takarták a Holdat,
Az utcák sötétek és elhagyatottak voltak.
Éjfélt ütött az óra, kinyílt kapuja az alvilágnak,
Szellemek, démonok, mindenféle mocskok összeállnak.
Az utcákat járják és kósza lelkekre vadásznak,
De bemennek a házadba is, ha nem találnak.

Tovább...

Rémálom

Egy fárasztó nap után az alvás a leghőbb vágyad,
De valamitől mégis nyugtalan vagy,
Szinte érzed, hogy húz be az ágyad,
De elméd az, ami békén nem hagy.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom