Harasztovics István (ifj.)
Szavam elakad, ajkam Neked dadog,
a távolság elapad, végre Veled vagyok.
Ahogy eddig, most is újra libben lelkem
Miattad, és érzem, hogy minden rendben.
Nem érted harcolok, hanem a saját békémért,
így lesz nagyobb a távolság több ezer fényévnél.
Egy kis gyertya fényénél pislákolok, viasz van,
aztán a viadukton vigadok egy vigaszban.
Kidobtad a papírt, mit neked hajtogattam,
pedig szép idézettel neked tartogattam.
Mikor a szemedbe néztem, önmagam láttam,
én könnyen szerettem, te csak törd magad bátran.
A jelszó: boldogság
Szakadatlan edzések, és csak folyton munka,
de egy percig sem felejtve az otthonunkat.
Teltek-múltak napok, percek, hónapok, évek,
sok gonddal is azt mondtad, hogy jól vagyok, tényleg.
Sosem húzta rá a múltra a feledés a fátylat,
de két gát van; ahogy az idő pereg, és a távlat.
A homokóra relatív szemenszedett igazság,
és inkább ez nyugtasson, mintsem egy hazug vigasság.
Ott voltál velem, mikor más hátat fordított,
szembenéztünk, s legbelül mindkettőnk ordított.
Te voltál, ki rám szólt, hogy ebből már elég lesz,
a jövő elégtételt vesz, s bármit elérhetsz.
Anyának születni az igazi gyermek lét,
NYarat hozni a jéghideg hétköznapokba.
Szívem kalapál, mert Éned mindig hazavár,
szorosan Melletted minden telem laza nyár.
Imák az égbe fel, de kérhetünk mi bármit,
ugyanúgy reped az üveg, lángol a kárpit.
Borús, boldogtalan búcsú beszél bátran,
boros belső nem enged ringani a mában.
Egyre gyengül a lábam, leégnek szárnyaim,
csak egy torzó vagyok, fejemben fekete álmaim.
A szív dobog, és az agy sem fékezi meg,
mert nem érti, mi az, hogy érzelmileg.
Tűzön-vízen át, át a gáton, a kordonon,
át a bajokon, és együtt át a gondokon.
Lehet, nem is tudod, mit szültél számomra,
Ha szép ihletés kell, nem kell várnom álmomra.
Lehet hidegen lekezeled, de ez forróbb, mint a Szahara,
De nem is lettem dilettáns, a ló nélküliek szamara.
Aktuális, hogy rabok legyünk vagy szabadok?
Mert sokakban még nem egyértelmű a válasz.
Hé, magyarok! Én nem menekülök. Maradok.
Talpra állok, nekem ez a szent föld a támasz.