Harmat Lotte

Harmat Lotte

Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Lélekajtó

Nem imádkozom, templomkövemen kihűlt lábnyom,
neked hiába hoztam el magam-adományom,
a lelkemnek megkövült, hideg bálványa lettél,
amikor nem éltem benned, rendre elfeledtél.

Tovább...

2141

Tél-erdei séta

Sétálok lassan, fejem felett
a hólepte fákról csillám pereg,
leszáll hajamra,
áldással behint...

Tovább...

Érkező karácsony

Készülök lélekben: karácsony éje vár,
a kis erdei házban lassan lesz meleg,
kezemben szinte már itt érzem a kezed,
a percmutató gyorsan szívzajomra jár...
(Indultál felém már?)

Tovább...

Az ünnep

Még nincsen díszítve a fánk,
az erkélyen áll a havas korlátnak döntve...
Még nem ég egyetlen gyertyaláng,
az asztali dísz csak letéve a földre...

Tovább...

Szeretetha(ra)ng

Fenyőfában mélyen, rejtve
készül a lét az ünnepre:
erdő hideg sűrűjében
rejti a hó életében,
kis madárka fészkel rája,
tobozmintás díszes ága,
tűlevele nyújtózkodva
le-lenéz a havasokra...

Tovább...

Nálad járó hajnal

Szép szemeidben megolvadnak a fények,
a sok igazgyöngy-érzés szerteszét gurul,
csitítom a szívem, de rejtőzve félek:
túléli a levél, ha ágáról lehull?

Tovább...

2344

A versek fabatkát sem érnek...

A versek fabatkát sem érnek,
mert csak rólam szól az ének,
"magamnál tovább nem jutottam",
altatom a szót unottan...

Tovább...

A teremtés 7. napján

Az ágyam, ahol eddig volt, üres a tér,
untam már, hogy valami mindig hófehér:
a fal, a függöny, vagy a lelkem, a plafon,
színeket kerítek most spontán alapon...

Tovább...

Utánad NYÚLok

Ájult szívem érzi: most indulsz, jössz felém...
nem is tudom, miért, de élni kezdek én!
Örömérzet tér vissza az őszi napba,
hetek fonódnak egyetlen pillanatba...

Tovább...

Felnőtté tettél

Mint kisgyerek, ki álomföldre megy,
még jól tudja, hogy olykor egy meg egy
nem kettő lesz, csak teljesült egész.
A fél-elemtől szívem lett nehéz...

Tovább...

2125

Föld-úton

Mindig csak ma van, az örök pillanat,
nincsen holnapunk, se tegnap-pirkadat,
mögöttünk szerelem-selyemút vezet:
általunk született, s bennünk létezett,
gyöngysorba fűződött ujjaink között,
s a bőr érintés-bársonyba öltözött.

Tovább...

Szeptemberi lány

Mondd, mennyit ér a nap, ha nem vagy itt,
küldött gondolat sem tapogat felém,
csak csend remeg, mely szívet alkonyít,
és árnyék borul zord kéregként körém...

Tovább...

Őszi dal

Jéghideg markába vesz az ősz,
kucorgom benne, mint szelíd őz,
fáj már a tél-sejtő félelem:
várok csak némán, és kétkedem...

Tovább...

1835

Csillagmese

Mesélek egy történetet,
jól figyelj a szóra,
mert a mesém vége nyitott,
fordulhat még jóra...

Tovább...

Szelídülés

Valami furcsa érzés kering,
lélekhatásunk összering,
átjön a téren és időn,
megborzongtat, majd kétkedőn
magamra hagy.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom