Hecz János Sándor
törpmesék
Nem rég`, mikor Apraja falvában jártam,
pár kis mókus éppen Törpapát kereste.
Hókuszpók fertelmes, romos kastélyában
rossz emberek gyűltek össze minden este.
Receptvers
Mai ebédünket borzaskának hívják.
Nem a kedvencekből, félre ne értsétek.
Pulykamellből csináltam ízes "múmiát",
ezt a fajtát biztos ti is megennétek.
Egyszer majd kiszárad minden tintatartó,
mert ki ma nem olvas, írni nem tud holnap.
Nem lesz több gondolat, amely maradandó,
kihal minden mestere az igaz szónak.
Küldök pár sort neked, drága Édesanyám,
jó postásom lesz majd lágy tavaszi szellő.
Lila orgonából egy csokrom is adnám,
félek, nem bírná el azt egy illatfelhő.
Véget ért a télnek fagyos félhomálya.
Hozta tavasz fényét piros csőrű gólya.
Ibolya, majd jácint édes illatával,
cinkék énekével kikeletet hozta.
Törpmese
Aprajafalvából, ahogy megígértem,
jelentkezem újra eredmények után.
Törpapától erre engedélyt megkértem,
s minap meg is hozta aprófalvi futár.
Ünnepelünk immár évszázadok óta.
Halált és szenvedést, (másét) ember vágyja.
Jézus Krisztus benne élt egy sötét korban,
hol bárki kerülhet zord kereszthalálra.
Azt hittük, hogy minden jobbra fordul.
De gonoszság megvetette lábát.
Azt hittük, ha elég könny kicsordul,
vihar után láthatunk szivárványt.
Törpmese
Aprajafalvában nagy a sürgésforgás.
Estig minden törpnek le kell adni voksát.
Törpképviselőknek lejárt mandátuma,
a választás módja nekem kissé fura.
Segítsd meg őket, Istenem
Úgy forr a levegő, hogy szinte már éget.
Biztonságos otthont vajon hol találok?
Magam mögött hagytam múltamat s emlékem,
meggyötört hazámba nagyon visszavágyom.
Ti vagytok a jövő, s voltatok a tegnap.
Rólatok érdemből dicshimnuszok szólnak.
Értetek férfinép sok rossz szokást elhagy,
majd a magas égből csillagot lehozhat.
Ne dobjunk szemétre többé soha étket!
Mert a Földön túl sok ma az éhes ember.
Amit más megenne, nekünk csak szeméthegy,
leleményességünk legyen egy új rendszer.
Emlékszel, amikor nekem gödröt ástál,
élve dobtál abba aljas mód temetve?
Zsoldosaid énrám sok földet dobálták.
Irigységből törtél rá az életemre.
Senki nem vehet rá arra, hogy hazudjak!
Ám ne higgyétek azt, senkit nem szerettem.
Nem fukarság az sem, rózsát, szívet dugjak
annak a kezébe, kit társamnak leltem.
Csollány Szilveszter (Szilas) emlékére
A Földön nem volt már elnyerhető érem.
Hiszem, olimpia lesz a magas égben.
Kaptál egy meghívót, rég kiérdemelted,
az elutasítást Te meg nem tehetted.