Hecz János Sándor
Hazám sorozatból
Ébredj fel, ember. Még volt hová ledőlnöd?
Gondolj holnapra, vajon lesz-e nyughelyed?
Igyekezz, kérlek, kapzsiságod legyőznöd.
Azt ne mondd, hazádnál pénzt jobban szereted!
Búcsút intettünk már "Új kenyér havának",
fenn a kéklő égen komor felhők járnak.
Ránk köszönt az év most "Földanya" képében,
nézd, a szőlőfürtök mind beértek régen.
Megújult már a régi iskola,
szeptember győzött elmúlt nyár fölött,
rég hallott csengő hívó szavára
ajtó csukódik sok diák mögött.
Ha egyszer úgy érzed,
nincs több akadály előtted,
rá kell majd jönnöd,
túl kevés van mögötted!
Ha nincs önérzetünk,
akkor nincs kenyerünk!
Létezel még, Isten?
Egyszer add meg nekünk!
halhatatlanul
Bezárt a strand. Jaj, véget ért a nyár is!
Vízkő kiült a száraz matracon.
A gyermektáborok már régen bezártak,
s a szünidőnek is vége lett, tudom.
Csak remélni mertem, talán továbbláttok!
Belátom, túl erős a "turáni átok".
Ma még tagadjátok őseinknek hitét?
Vissza nem kapjátok már soha, semmiképp!
Most leírom véleményem, poéták, tirólatok.
Lehet, talán azt hiszitek, nem kicsit "beteg" vagyok?
Ezer verset elolvastam sok-sok könyvből tőletek.
Volt olyan, min jót mulattam, s néhányuktól könnyezek!
Receptvers
Nincs ízesebb étek zsenge malaccombnál.
Ha éjjel hűtőben, sörös pácban bent áll.
Mézet, mustárt, fűszert keverj el a sörben,
szójaszósz is kell még, rakj majd hozzá bőven.
Nem kell túl sok fűszer, őrölt bors, fokhagyma,
só helyett delikát, többit nyelved tudja.
Eldobom pennám, nem tudok már írni.
Mert miről tudnék? Arról nem szabad!...
hazám sorozatból
Ha szeretnél nagyon sok szépet látni,
szakíts erre a tájra kevés időt!
Nem kell hatalmas vagyont sem rászánni,
csak akaratot és egy kevés erőt.
A vén Hold sem jött fel az égre.
Fővárosunk fénye hívogat.
Száguldó autók cikáznak
sejtelmes lámpák fénye alatt.
Receptvers
Unom már a kommersz kaját, most egy újra vágyom!
Kipróbáltam csekély kezdő szakácstudományom!
Feleségem csirkeszárnyat vásárolt a boltban,
úgy gondoltam, elkészítem, igaz, nem tanultam.
Volt egyszer az ember, aki Istent játszott!
Ő kizsákmányolta az egész világot.
Odafentről hozzá baljós jelek jöttek,
nem figyelt, akarta, neki legyen könnyebb!
Élet, emlék, múlt, jelen, jövő
Mint vonatból jegenyesor, úgy mennek az évek.
Sokan megrekedtek alant, páran révbe értek.
Száz emlék, mint viharfelhő, lassan szertefoszlik,
egyszer-egyszer visszatér még, majd végleg lebomlik.