Hegedűs Adriana

Hegedűs Adriana

Született: 1953. június 24.

Népszerűség: 200 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Valakit ünnepelnek

Csak halk muzsika feszeng az éjben,
elfújja dallamát a télben.
Nehéz léptek dübörgése kíséri,
boldogság, boldogság, kurjantva ígéri.

Tovább...

Boldogság, itthon vagy?

Vajon a boldogság csak képzelet játéka?
Vagy gondolatunk derűs árnyéka?
Ezen gondolkozom én,
erről szól ma ez a költemény.

Tovább...

Kér(és)

Füstkarikákat terelget az esti szél,
Huncut mosollyal bukik le a Nap.
Már suttogva közeleg az éjfél,
Az éjszaka a virágokra új ruhát szab.

Tovább...

Köszönt a tél

Kinyújtózott már a hideg tél,
hóval takarta be az ásító teret.
Talpunk alatt reccsenő zenével
elaltatta a tájat és a gyerekeket.

Tovább...

Kávéházi emlékeim

Előkelő kávéházban találkoztunk mi régen,
világmegváltó igéket hintettünk el a térben.
Az értelmiség hangja szólalt meg rekedten,
hittük ezt nagyon és harsogtuk is önfeledten.

Tovább...

Hangulatomon túl

Hangom halk, kedvem megrepedt,
kicsit szeretnék még lenni köztetek.
Csipetnyi méz csurogjon az álmodóra,
hadd ébredjek még a bársonyos szóra.

Tovább...

Robogó idő

Kitör béklyójából a rohanó idő,
nem is jut neki több holtidő.
Fütyörészve kérdezi, hány óra van,
nem firtatva azt, ami még hátravan.

Tovább...

2725

A nagybetűs ÉLET

Az élet vasútján ülünk, robogunk a szélben,
Kapaszkodunk, bámészkodunk és nézünk merően.
Bölcsőtől a sírig az utunkat bejárjuk,
Az élet bársonyszőnyegén végig is sétáljuk.

Tovább...

Visszatépett emlékeim

Emlékeim sokasága jön most velem szembe,
csak hullnak és hullnak az ölembe.
Mit is kezdjek veletek, nézzük csak sorban,
álljatok itt szépen csatasorban.

Tovább...

Érzés

Megbabonázott gondolatok az utcát járják,
kiűzött emlékek a jó sorsukat várják.
Elérkezettnek látják az időt,
hogy vendégül lássák a sorshúzó erőt.

Tovább...

Ébredezés

Mély hajnal pirkad, belepi a tájat,
azt suttogják a fák, szép nap virrad rátok.
Kinyújtott karokkal andalog az ősz,
mosolygós léptével máris beelőz.

Tovább...

ÉLET a játék, ÉLETjáték

Érdekes játékot játszunk mi mindannyian,
életjáték a neve,
sorsok fonódnak össze és mennek szét,
kicsit belepusztulunk, nemde?

Tovább...

Kell-e még szeretni?

Emberekkel teli térbe nézek,
lehorgasztott fejek a porba néznek.
Táskát, újságot cipelnek kezükben,
tengernyi gonddal a fejükben.

Tovább...

Mit ér

Mint apró kis figurák egy üvegdobozban,
úgy illünk mi egymáshoz ebben a honban.
Belátunk, vitázunk, és folyton csak hibázunk,
megmutatjuk, mi is a mi nagy álmunk.

Tovább...

Miről is szólok

Hej, de jó is szeretve lenni oly nagyon,
égetni a lopakodó tüzet felsőfokon.
Indák között a felderülő tisztást látni,
ölünkbe gyűjtött emlékek közt cikázni.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom