Horváth Lajos (horla51)

Született: 1951. augusztus 24.

Népszerűség: 39 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hetven

Kószál az éjjel a csillagok alatt.
Hűvös takarót terít a csend.
Falak ölében összebújt ablakok
vaksin bámulnak ránk idefent.

Tovább...

1715

Ha nem változunk

Rázza a redőnyt az esti szél.
Épp csak beköszön, aludni tér.
Lámpást gyújtanak a csillagok.
Hűvös az éjjel, a Hold ragyog.

Tovább...

Nyári reggel

Napfény lépdel az árnyékok között
imbolyogva, kissé tán részegen.
A Nap felfedi reggeli arcát.
Rám nevet, vagy talán csak képzelem?

Tovább...

Mintha

Mintha átszaladnánk az életen.
Elmegyünk. Néhány emlékezetes pillanat,
amit együtt éltünk meg, itt marad
szeretteink emlékeiben az ég alatt.

Tovább...

Amíg

Siet, elfogy a nappal.
Nyargal az éjszakám.
Mindegy, mit teszek ellene, vadul
sodor az ár.

Tovább...

Torz tükör

Eltéved, botorkál, botladozik a lélek.
Néha járhatatlan bármilyen út.
Vagy közönyös szemlélő a világ,
vagy akadály, kátyú, éjsötét kút.

Tovább...

Ha végeztünk

Tudomásul vesszük, hogy rombolunk.
Elfogadjuk, mint elkerülhetetlent.
Azt hisszük, valaha minden más volt,
és közben még mélyebbre nyomjuk az ásót.

Tovább...

Új nap

Üres az utca, szürke-sivár.
Az idő ballag, szinte megáll.
Csillagos-fakó szőnyeg az ég.
Bujkál a Hold, vagy elaludt rég.

Tovább...

1414

Valahol mélyen

Lecsupaszított pillanat...

Tovább...

Hangulat

Valami furcsa ezen az estén.
Valahogy más ma a megszokott.
Valahol mélyen alszik a holnap,
s a jelen tükrén a múlt ragyog.

Tovább...

Szavak egy ismeretlentől

Arcomba meredő betűk sorolnak
ritmikus ütemben a monitoron.
Mintákat szőnek egy fehér világra,
s én velük sodródom e furcsa lapon.

Tovább...

910

Novemberi nap

November palástja söpri a földet.
Fázósan ballag a fák alatt.
Átfesti végleg a surrogó avart
ezernyi ősz-barna árnyalat.

Tovább...

Nyáresti szerelem

Nyáresti szerelem.
Szívem a szíveden.
Takarónk csak az ég...

Tovább...

Hangtalan

Magányos árnyak kúsznak a falakon.
Csonka Hold fénye szabja a kontúrt.
Tükre a lélek is az éjszakának.
Végtelen percek csapdájába hullt.

Tovább...

1514

A végső nyári pillanat

Hűvös fények az arcomon.
Elmerengve hallgatom,
hogy zokog a nyár a fák alatt.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom