Horváth Piroska

Horváth Piroska

Született: 1971. március 24.

Népszerűség: 428 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Piroska a rengetegben...

Az én mesém

Nem volt nekem akkor szép, piros kabátom,
kosárkámban, sajnos sok borocskát vittem,
nem volt hamuban sült vagy foszlós kalácsom,
nem tartott tenyerén akkor a jó Isten...

Tovább...

A vihar én vagyok

Féltem a vihartól - ízekre szaggatott,
villámmal, dörgéssel folyvást csak zaklatott,
tépte könnyű szárnyam, megszegte álmaim,
vacogtam elázva korhadt fák ágain

Tovább...

Felnőttkorod küszöbén...

Dorinának

Tejszín fodrok alól pislogtál éberen,
csillagok ragyogtak szemed bogarában,
asszonylétem virult - éreztem, létezem...
...édesen gügyögtél Isten kosarában

Tovább...

Púder nélkül...

nincsen púder
nincsen festék
nem takarnak
giccses kelmék

Tovább...

Húsvéti rege

Golgota hegyén feszült a lélek,
olajfák alatt szenvedő álmok,
áldott testén már ott volt a bélyeg -
emberiségért kín lett a zálog

Tovább...

Harcom poétikája

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Az érvem szárnyat érdemelne -
tollhegyem csendes sóhaja...

Tovább...

Bóvli világ

Műanyag zoknimon lyukak -
már a lábamért sem kezeskedem,
kávémba törött a kanál,
holnap ezzel már nem kevergetem

Tovább...

Szivárvány menet...

Éden-tortán a viasz könnycseppé dermedt...
...végtelen útra ért, sziluettje sejlett,
mennyek országútján kék krómangyal suhan -
Isten tenyerében elízium futam

Tovább...

Suttogó olajfák

Tél-rémek osonnak, mint lomha lidércek,
horizontra múló álmokat idéznek,
cseppnyi csak erejük, egy gombostűhegynyi -
fagyot és hideget illik elfeledni...

Tovább...

tűsarok margójára

felülírja minden vágyát
megjátssza a puccos dámát
tűhegy fokán billeg léte
azt sem tudja áll vagy lép-e

Tovább...

Ébredező

A vacogó tegnap feledésbe törpül,
sut mélyére rejti ezüstkoronáját,
smaragdzöld rügyecskén a pirkadat pördül,
gyöngysorára fűzi csillámló csodáját

Tovább...

Szárnyakat öltök magamra...

Szárnyat öltenék magamra,
figyeljetek már szavamra,
hangsúlyomra, a neszekre,
romlatlan, tiszta jelekre

Tovább...

Főnix parazsa

Balzsamos éjszakák, halhatatlan nyarak,
opál rózsakvarcok - örök reményeink,
évekig mosta és fényezte a patak,
messzire ragyognak tiszta erényeink

Tovább...

Tavaszi színkavalkád

Gyönggyé változtak az áttetsző könnycseppek,
remény-zöld jövő az azúrkék szempárban,
bodros felhők felett perdülnek a percek,
tarka lampionok - mindig erre vágytam

Tovább...

Kikeletre várok...

Suttogásra várok, langyos leheletre,
kikeletfátyolba libbenő csodára,
cserebogártáncra, ízes, könnyed estre,
hangos zümmögésre, mézes, fodros fákra

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ