Hugyecz János
Vágyak.
Még kereslek, kutatlak szüntelen,
Olyan jó lenne, ha itt lennél velem.
Nem gyötörné szívemet a bánat,
Nem is adnám panaszra a számat!
Az élet forgatókönyve a kezünkben van,
A szeretet bennük őszinte és határtalan,
Önzők vagyunk? Talán nem tudunk szeretni?
Azt sem engedjük, hogy más tudjon szeretni!
Hosszú téli napok
Tél van, véget nem érő, hosszú nappalok.
Ülök az ablaknál csendben, kifelé bámulok.
Nem is olyan régen még hó hullott az égből,
Onnan a magasból, a felhők rejtekéből.
Vágyálom
Szeress addig, amíg teheted,
Ne éld le magányban az életed!
Mindenkinek hiányzik az ölelés.
Életünk pedig oly rövid és nehéz.
Köszönöm, élek, vagyok és létezem,
Bár kicsit már lelassult az életem,
A lelkemben érzem, hogy ott a fájdalom...
Testvéri szeretet
A család egy nagyon drága kincs,
és annak párja földön, égen nincs!
Nem vagyok én tőletek olyan nagyon távol,
az egy fiútól és a négy lánytól.
Szeretet Ünnepe...
Közeleg a karácsony sok ember ünnepe,
Ezen a napon volt Jézus földre jövetele.
Sok őszinte ember várta őt már nagyon,
Meg is született Ő ezen a napon.
Karácsonyi készületek
Sokan ismerik az adventi jeleket,
De nem ismerik, mi benne az üzenet,
Nem tudják, a gyertyáknak mi a jelentése,
Hit, remény, öröm és szeretet a négy gyertya fénye!
Eljött az a nap, amit Karácsonynak hívnak,
Most szeretni kell, bár kellene minden nap,
Van, aki a szeretetre csak ilyenkor éhes.
Az Ő élete nem is lehet olyan nagyon fényes!
Én még álmodom, hogy lehet még szép jövőm,
Nem veheti ezt el tőlem a teremtőm!
Hiszem, hogy a boldogság engem is elér,
Szeretet kell, ami minden kinccsel felér!
Elkorhadt ágak, már elsárgult levél,
Őszi hónap van még, de lassan itt a tél.
Egyedül
Tudod, milyen fájdalmasan rossz egyedül?
Nem szól hozzád senki, csak a tücsök hegedül.
Hallgatod még azt is egy darabig a csendben,
Szeretnél már emberi szót hallani füledben.
Reményem, kérlek, el ne hagyj soha
Tudom, nem vagy hozzám oly mostoha,
Ki elveszti szívében a hitét újra és újra
Őt nincs, aki terelje a szép és boldog útra.
Évszakok
Bejöttek az őszi, borongós napok,
Fák ledobják magukról a zöld ruházatot.
Mar csodás, tarka színben pompáznak,
Átadják magukat egy rövid elmúlásnak!