I. P. Steve

I. P. Steve

Született: 1950. augusztus 17.

Népszerűség: 136 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Verset, mint imát

Költőé a toll művészete,
szép szavak bársonyszínezete,
a magyar nyelv ékesítése,
az érzelmek ízesítése.

Tovább...

Vallomást míg hallod

Selyemszálat sző a kusza szó,
kedves fátylat, légben úsztatót.
Simít, míg hozzád ér gyengéden,
örülsz, hogy magadon megérzed.

Tovább...

Nőnapi merengés

Elmerengek, hogy rohan az idő,
elment az év, ismét nőnap, mi jő,
megemlékezés lányokról, nőkről,
pedig ez a téma tán örökzöld.

Tovább...

2329

Lehet, mást vársz

A ma sarába süllyedő tegnap
mozdulatlan, mint ami már elhalt....

Tovább...

2440

Zárórához érve

A ricsaj nyúlik monoton lármának,
zajos minden, pedig már mindjárt zárnak.
Nehezen ürül a kocsma esténként,
mintha csak maradna még a vendégnép.

Tovább...

Valentin-napra neked

Már oly sokszor szállt feléd a szószerenád,
és zúdult szívem legmélyebb érzelme rád.
Szeretet. Szerelem. Lényeg, hogy vagy nekem!
Valentin-napon kérlek, te szeress engem!

Tovább...

A meg nem értett lét

Ki sem mondott, ronda, megfogant átok
ül a létre, nem nézve igazságot.
Hozzám ér szelíd szeretetet súgva,
de a lelkem kiforgatja, feltúrja,
hogy megnyugváshoz sokáig nem juthat.

Tovább...

Jelen fut a múlthoz

Könnybe fulladt gyermekálmok,
elfeledvén messze szálltok...
Az akkor még oly nagy cipőt
az idő szorossá kinőtt,
a tündérmeséknek vége,
könyvben maradt szép emléke.

Tovább...

Hó volt, hó nem lesz

Ahol minden fehér, lepel alatt emlék,
hóba vésett képek, mégis bennünk élnek.

Tovább...

2522

Dicséred majd talán

Azt hiszed, hogy reményed élni fog,
és a holnapod ettől majd csillog,
megül fáradt arcodon a mosoly,
s eldugod magad elől a gondod.
Ásítasz nagyot, majd hiszel tovább,
várod a beteljesülő csodát.

Tovább...

Füstbe ment év

Nem voltál jó hozzám, ha nem is bántottál,
ám fáj, hogy menned kell, de menj, ne várjon rád
az érkező és boldogságteli új év!
Remélem, rajta kívül nekem sok jut még...

Tovább...

Óévbúcsúztató

Most még mosolyt pózol, pár utolsó képhez
a nyüzsgő, ünneptől dús december vége.
Még áldást takar titkon az óesztendő,
selymes leple olykor-olykor fellibbenő.

Tovább...

Érzelemtánc

Dúdol fejedben még a vágy...

Tovább...

1814

Nem vádolom a távot

Az este, habár nem szólt dallamos csengő,
ének sem hangzott karácsonyi ünnepről,
s nem volt, ki mondta volna, hogy áldott legyen,
mégis tudom, hogy kis Jézus megszületett.

Tovább...

Karácsonyi gondolat

Valahol még dús gyermekzsivaj kóvályog,
száll tejföl sűrű ködben a sikló szánról,
csengettyű csilingelése élő emlék.
Nyikorgó hóban a múltba érte mennék,
lesném az est távoli apró fényeit,
az ajándékot hozó angyal lépteit,
s elhoznám a Karácsonyt váró napokat,
énekelném az elfelejtett dalokat.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom