Ifjú László
haikuk
XI.
A nő árnyék - fut
előled, ha követed,
s követ, ha elfutsz...
haikuk
Méhecske zümmög,
virágról virágra száll -
termékeny isten.
Tíz számjegy s pár művelet -
(Kulcs az ismeretlenbe,
felvétel a világegyetembe!)
- rejtjeles üzenet.
Testem csupán egy csúf hernyó:
- bábként rángat a tollam...
Így születik rímbe a pillangó.
Múló
pillanatképek
hunyorognak
ránk
a
messzeségből:
letűnt
korok...
Cikázó gondolat gondolá` egyet:
Mily világot teremtsek meg?
Én vagyok a kezdet s a vég,
Lehetek józan is, vagy maga az őrültség!
Létezik egy rejtélyes forrás,
Ki egyszerre öröm s bajforrás!
Veszélyes biztonság: tündéri kacaj,
Démoni bűbájos (ri)csaj!
?
/
Három
napig a
világ mese-
országba költözik,
lelkünk ünneplőbe öltözik.
Reszket a levegő, didereg a táj,
Hull a hó, oly mesés ezidőtáj;
Melengeti szívünket a varázs, a bűbáj!
Egykor egy gondolat hívott e világra,
Szüleid legnagyobb boldogságára.
Lelked a túlvilágról földre szállt...
(tankák)
Szeszélyes szépség,
tündéri ábrázattal;
bódító parfüm
izgat. Ő a szerelem-
ittas, bolond ifjúság...