Jekő György

Jekő György

Született: 1942. április 10.

Népszerűség: 147 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szilveszteri gondolat

Szilveszter maga a titokzatosság,
Az elmúlás és kezdet szimbóluma,
Bizonytalan, hogy mit hoz a jövő...

Tovább...

Valentin-nap előtt

A tél még alig múlóban,
De vannak tavaszi jelek,
Szerelmes szívek nyílnak meg,
Valentin napja közeleg.

Tovább...

Újévi remények

Eltelt ez az év is, kezdetén azt hittem,
Jó verseket írok, de sokra nem vittem,
Most is próbálkozom szép köszöntőt írni,
Amelyen tán lehet nevetni vagy sírni...

Tovább...

Nőnapra

Óh, csodás hölgyek,
ma titeket ünnepel
minden férfiú!
Virágok helyett
kerüljön az asztalra
egy palack aszú!

Tovább...

3234

A siófoki fák alatt

Gyakran eszembe jut az édes,
Feledhetetlen pillanat,
Mikor gyengéden átöleltelek
A siófoki fák alatt.

Tovább...

Száguldj, fantáziám!

Gondolataim új utakon járnak,
Búcsút intek a halhatatlanságnak.

Tovább...

4844

"Hercegem" 65. születésnapjára

Ma hatvanöt a vendéglősök "Hercege",
A társaságok kedvelt mókamestere!

Tovább...

Hamvaid mellett

Ne csodálkozz, hogy melletted állok, hiszen nászod vagyok.
Igyekszem erős maradni, de szememben könny ragyog.

Tovább...

Nem az vagyok, ki egykoron

Nem az az ember vagyok, ki egykoron,
más irányt vett egy idő óta utam,
igencsak változtattam a vágyakon,
bízom, hogy kedvedre döntöttem, Uram!

Tovább...

4742

Megtaláltalak

Visszaemlékezés (1998.11.05.)

Hosszan elidőztem bájos arcodon,
gyönyörű voltál, tétován néztelek,
megérintetted lelkem, mint egykoron,
ámulatomra ma is emlékezek`.

Tovább...

Mikulásra várva

Az izgalom tetőfokához közelít,
Minden kicsi gyerek a Mikulásra vár,
Nagyobbak tudják, apa, anya besegít,
S az egyikük lesz a Mikulásfutár.

Tovább...

Fohász járvány idején

Már annyit kaptunk Tőled, jó Uram,
S most ismét kérünk szomorúan,
Mentsd meg a népedet!

Tovább...

Ha már nem leszek

Sokadik tavasz szépíti életünket,
elűzve sötét, riasztó árnyakat,
rég nem számolom közös éveinket,
Veled a múlt csak egy röpke pillanat.

Tovább...

Az öreg fa

Az öreg fában már alig van élet,
törzse mélyen megdőlve, épphogy csak áll,
nem látni rajta egészséges kérget,
magányos, rá talán már madár se száll.

Tovább...

A költő

Agya a szertelen utakat járva
úgy összpontosít, hogy már se hall, se lát,
ha most nem írhatná le, amit érez,
tán` össze is dőlne benne egy világ.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom