John Bordas
Lelkében szerelmes férfi megáldott,
Dobbanó szívében takargat lángot,
Szemében megcsillan őserők fénye,
De szerelme előtt lehullik térdre,
Testében feszül az alfa hatalma,
Bársonyos hangon ő rágyújt egy dalra,
Mennyekbe repíti vágyakozása...
Vajon mit hoz nekem a holnap -
életet, halált vagy szenvedést,
tán ablakát nyitja a kornak
s szilánkra töri a kétkedést.
Bozontos szakállát rázza a tél,
a hólepel már méterre hízott...
Kérdések
Miről írjak verset a ma emberének,
kiket videógémek barlangja rejt el,
világon nincs nyoma lábának, kezének,
akik számára a "munka" szó egy rejtjel.
Fényes két szemével néz fel az égre,
Szívével, lelkével hajlik a szépre,
Két kezét kitárva áldja világot,
Lelkéből dalol és ellejt egy táncot,
Dalolja szerelem mesés világát,
Szonettben énekli testének vágyát,
Pendül ezer hangon vágy muzsikája...
A szíved csendesen dobban,
szerelem fénye arcodon,
visszanézel gondolatban
megannyi boldog évszakon.
Elvirágzott őszi kertben járunk
Kopár ágak közt tűz át a napsugár
Lélekben az ősszel eggyéválunk
Ahogy velünk együtt őszül a határ
Lépteink mint szívünk összehangolt
S a Nap meg-megcsillan fehér hajadon
Gondolatom a múltban csatangolt
Szerelmesen csüggtem minden szavadon...
Hétmilliárd ember a Földön
- egymást tépő vijjogó karvalyok -...
Szenteste van, rántott hal a módi
- a rituálé mindenek felett -
mára már az ima sem valódi,
legkevésbé krisztusi üzenet.
A hegy magasán ülök és nézem,
ahogy az idő felhőkkel kúszik
az égi tenger sötét vizében...
Négy gyertya, néhány kérdés
Kérdem, ha Jézus újra jönne,
látnád-e négy utcasarokról -
és az a nap ha ránk köszönne,
integetnél-e ablakodból.
Zsíros kenyér volt mindig falatom,
édes sosem érintette számat.
Örök éhség formálta alakom,
puliszka volt: mennyei ajánlat.
Dominion a Föld felett -
ez az örökséged, ember.
Kaptál vele szabad kezet
megtenni, mit senki nem mer.
Most már a kutyám lett a fiam
- kedves, szürke eminenciás -
dombra vezet fel sétautam,
tágas, mint az Óperenciás.
Amikor a lélek sír már
könnyek befelé hullanak
terhedet ha már nem bírnád
és nehéz minden mozdulat
gondodat az égre bíznád
jöhetne bármily fordulat
létedet kiaraszolnád
és feladnád a harcodat...