Jósa Miklós

Jósa Miklós

Született: 1951. április 8.

Népszerűség: 584 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Maszatos az ablaküveg

Öröm és bánat bárkit megkever,
szerelem hajlékból bárhova félre -
kihűl keze, írisze könnytenger.
Erőt venne még; leroskad egy székre.

Tovább...

Türelem tűhegyein zsong a föld

Hazám, mint nagy réten sok vadvirág,
melyet frissít hajnali ezüstpermet.
Ennél már nincs szebb, csak a mennyország;
beburkolsz esthomályba - s ím a gyermek

Tovább...

71112

Arasszal mérd szonettek rébuszát

Arasszal mérd szonettek rébuszát.
Igazat megvallva egy se totális,
Sosem járta még be a szív zugát,
Ne bánd, a külleme szemre normális.

Tovább...

Azért játszik

Ecsetemben vergődsz, kis kréta arckép;
tükörből tükör karc, akaratlan.
Kevernék belé ezüstös barlangfényt,
mitől mosolyod ősi, póztalan.

Tovább...

Mesém mondanám...

Szeretem nyárnak spenótszíneit,
szabadság zöld-gyepén kend, asszonyság,
szebb, mint egy királynő, kicsinyjeink
örömére - ó, csábos szembogár.

Tovább...

Öröklétrögök talpam alatt

Szeretlek holtig, ebben az a kunszt,
nem ismerem a halált; vajon honnan
fogom tudni, hogy a fényem kihunyt?
Ha nem látok többé, tudom - ki voltam?

Tovább...

Meditálok keresztszemekre tekintve

Megárthat az álmodozás? - talán
leköt jobban néhány percnyi merengés;
ki lábon ring, nem alszik igazán -
csoszog, míg utol nem éri derengés.

Tovább...

Enyém a szép szó

Remény az árnyéktartóban, fehér
egyébként. Mindig az, de sose fényes,
nap elől rejti az erőtlent, és
pohárból issza levét; keserédes.

Tovább...

Hamis rímek

Lerí, bár verssorok vége kicseng,
rezonálva merült ki; dalra önként
magától nem kong. Metrikára kent
fedőrétegét mi hasítja tőrként?

Tovább...

Mintha sírnék, úgy nevetek

Ügy nevetek néha - mintha sírnék;
fuccsba hagyva búmat - elvagyok:
kik annyiszor néma könnybe vitték
gyenge szívem, könnyű bánatok.
Mégse tör le, jobb kacagni inkább,
noha fáj, de tűrj s légy optimistább.

Tovább...

Elértem már

Vesződik a szél a fákkal - csavarja,
mint egy tanító nebulók fülét;
mesét szeretne mondani - lenyomja
a lombok bólogató tetejét.

Tovább...

Lefekszem idők ágyába

Leirattalan, mégis vers akar
belőle lenni. De más típusú vers,
netán kétkedést okozhat, zavar
valakit? Nem tudhatom, mégse büntess

Tovább...

Dalolj, szent lant!

Világ szebb létén bajlódik a létkép
(vagy illúzió?) festője, mikor
vetítteti fixa idea képét
szemünkbe; s én ki vagyok

Tovább...

Nincs színe a szeretetnek

Esőcsepp tavaszt kerget, kerge-juh
nem a borjú, inna még, de kiszáradt
patakja rég volt itatóvályú...

Tovább...

Vigyázz, költő

A hangzavar, mint szmog, fejekben inger,
zöld fenyő, szökj elő mögüle - nézd!
A szajkó lárvát szaggató, kicsiny fej -
fa ágán már nincs hely - szárnytolla szép.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom