Jósa Miklós

Jósa Miklós

Született: 1951. április 8.

Népszerűség: 493 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Jó hír struccokról

Nézz széjjel - serken száz lábán a hír,
hegyeken át hágókat vág, mint csermely,
s a szűk szoroson át bugyogva visz
jót a völgybe, az alföldre - csilingel.

Tovább...

Közkincs vagy

Közkincs vagy - díjtalan, mosolygósan élsz;
tavaszt kövess; lent van a pincében -
nagyon széles ablakot vág, s a tél
hasából táplál baglyot - pincefényen.

Tovább...

Vasat gyalul

Vasat gyalul s - rézre bukkan a kés;
csatolás fülekre, mint ama töltő,
a hang nem be - kifelé - holdra vés
esélycsatornát, s belenéz a költő.

Tovább...

Tudom

Évek óta én nemigen sportolok,
meg se számolom az új éveket;
szurkolhatnak nekem az apostolok,
az se számít, hány évet érek meg!

Tovább...

egyre többet sportolok

évek óta egyre többet sportolok
s elvből számolom az új éveket
hisz nekem szurkolnak az apostolok
még vagy ötven év s bajnok lehetek

Tovább...

Pirkadó képzelet

Anyaföld vén hajszálai - platánok
alatt - vár a rét kaszára; sudár
törzsét tépnék már fanyüvő titánok -
kiket nap nevel, s téged holdsugár.

Tovább...

Csukott csendben áll a télifa

Csukott csend - Betlehemi kedélynap.
Fiúk lesik a csokit, s arra várnak,
Fiát leküldje Isten ily szép nap,
s az örvendőkel mind együtt ugrálnak.

Tovább...

Mikulás elhozná neked

Holdsugárral mosdik Mikulás,
és ha hó nem hull, vasalja ruháját;
Nem volt ő tán sosem kis iskolás,
írni mégis tud, megírná magányát.

Tovább...

Együgyű filozófia

Nem én -, hang szuszogja a perceket.
E létben befejezetlen a játék,
van esély, akár én is nyerhetek -
de bármi jön, eredménye ajándék.

Tovább...

Az olvadó vas

Az olvadó vas alkotója ím -
belém égette szeretete súlyát;
alakzatba öntve egy horgasín
se roggyanhat meg - ismeri az útját.

Tovább...

Halottak napjára

Halottak gyertyafényre, mint tavaly,
melegedni jönnek, hisz a távolság
olyan hideg, s mindenik oly messze van...
múlt idők melegét is visszahozzák -

Tovább...

Veres vers

Szoktam írni veretlen, de ez itt
veres lett, mint jó must korsóüvegben,
borocska, ne verjél ma megint,
veres lesz az orrom, pedig ügyeltem.

Tovább...

Izé a vers

Izé a vers, befektetés a közösbe;
tagolt, széles gomolyfelhő - mi lehull
valahol, mint eső - kopár agyvelőkbe...
s ha jó az ész, kihajt, mint fű vagy fa, belül...

Tovább...

Jön az őszi csókvihar

Ne villogj, fény a húsba - csont, ahová
ragyogni nehéz - képzavara lefagy;
gumikézzel ölelve repülj alá -
hisz érted sínylőn szenvedni kaland.

Tovább...

Lent a versben, ha ábrázolom

Ha növény lehetnék, mondjuk csalán,
melyet felbolygattak - s nélküled árva;
se csípni, se szúrni nem tudnék -, ám
teát főzhetnél belőlem, te drága.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom