Jószay Magdolna

Jószay Magdolna

Született: 1956. szeptember 12.

Népszerűség: 96 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elvitték a fecskék

Kéklő hegyek felett szürkés ködtakaró
takarja a napot - az ősz beköszönt.

Tovább...

Ne kelljen keresni

Összepakoltam kristálygyöngyeinket,
szivárvánnyal átszőtt drágaköveinket,
összetartoznak, ne hányódjanak.

Tovább...

Két búzaszál

Két búzaszál összehajlott
szőke tábla közepén,
ez ideig megszokták, hogy
rájuk együtt ragyog fény.

Tovább...

Hová tűnt

Hová tűnt a sok életvidám,
tettrekész, tennivágyó ember?
Már furcsa szinte látni, ha bárki
nem fásult, nem unott - s lépni mer.

Tovább...

Nincs semmi több

Néztük, ahogy a verőfénytől csillámló
Dunát hasítják a sárkányhajók,
ahogy a víz ezüstös fodrai vakítón
játszanak, s szemünkben újra láthatók
e szemkápráztató, vidám csillogások.

Tovább...

Hamis gyöngy

Félig álom, félig képlékeny valóság,
mint amikor megérint egy zúzmarás ág,
félsz a valóságtól, álomba menekülsz,
közben zavaros, fals hangokon hegedülsz.

Tovább...

Ha őszre alkonyul

Mint platánfán füstszín kérge,
úgy ül rajtam a nyár.

Tovább...

Rebbenő remény

Nem mondod ki, de tudom:
most mélyen benned él, ki fél,
ha fájsz és rossz nagyon, a napok végén
elhal benned mindenféle mosoly.

Tovább...

Képtelen utópia

Egy világ, ahol nem járnak autók, buszok,
villamosok, nincsenek harcok, lázadások,
ám tele van mosollyal, kedvességgel,
minden egyes ÉLET iránti szeretettel,
az égen a felhők finom firkát formáznak -
ahogy fényesen ragyogva, dalolva vonulnak -
békéről, nyugalomról, segítőkészségről,
egymás teljes, természetes tiszteletéről...

Tovább...

Tűzliliomok

Tűzliliomok, látjátok,
megértük egymást az idén is...
Kivártam, hogy nyíljatok,
de megsúgták tavasszal ezt
nekem a tulipánok is!

Tovább...

Narancsillat

Eljöttem tőled,
közben az égen köntösként lebeg
egy gomolygó felleg.

Tovább...

Aranysárga ösvény

Ahol járok, millió gólyahírtől
aranysárgán izzik az ösvény,
ez a reggel más, mint a többi,
erővel vonz; lágy, de mégis tömény.

Tovább...

Lila lepke

Szélvihar utáni néma egyensúly
bizonytalanságát érzem,
mintha megállna az idő, mégis
ideiglenesnek tűnik minden...

Tovább...

Nagyanyám kertjében

Nagyanyám kertjében nem termett frézia,
egyszerűbb kerti virágok közt nőttem fel.
Ibolya, nefelejcs, rózsa, tűzliliom,
apró szegfű, tulipán, nárcisz lepte el
időszakonként kertünknek legalább felét,
feledve a régi hideg telek szelét.

Tovább...

Melankólia

Naplementék, mosolygó teleholdak,
eszem, mióta tudom, hozzám közel álltok,
felhők, bokrok, a világ összes fája,
lepkék, bogarak, s az összes állatok,
apró csillagvirág, illatos liliomok,
képzeletem s a világ milliárd csodája...
hinné valaki, mennyire hiányoznátok?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ