Jousse Elisabeth

Jousse Elisabeth

Született: 1947. szeptember 10.

Népszerűség: 202 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kérészélet reménye

Gondokba mártott kérészéletem,
hol van a színpompás ragyogó nyár?
Május havával elhalt a reményem,
záporokba fuldoklik lám, a könnyár.

Tovább...

A magányos réveteg

Akárhányszor láttam, könyv volt a kezében,
két félig telt szatyor volt minden vagyona,
ült egy padon árván, félszegen, szerényen,
feltekintett néha, sosem volt mosolya.

Tovább...

Kopott kabát

Mint kopott kabátot, hordom az életem.
Nap égette, esőn ázott, nyelte az út porát.
Sokszor puha fűre tettem a réteken,
s néztem az égen a fény-teli csillagok hadát.

Tovább...

Megújulás

És a földet újra a tavasz simogatja,
merészen tűznek a napsugarak,
a faágak pattanó rügyeket nevelnek,
s a madarak hangosan csacsognak.

Tovább...

Árva madár

Fenn egy magas fán ül
átázva, merengőn
csapzott madár búsan
ott fenn, a dombtetőn.

Tovább...

Tél után tavasz

Fehér tájon
hókristályok
táncot járnak.
Égből jött
Télmenyasszony
koszorúba
hóvirágból
csokrot köt.

Tovább...

Tavasz van...

Tavasz van végre, virulni kéne!
Jókedvű dalával pacsirta száll.
Vágyom a dalra, a dal mosolyára,
ha éjszaka bájára rezzen a táj.

Tovább...

Röpke életem

Magból lettem apró csíra,
szellő igazgatott útra.

Tovább...

Ha elmúlt az ifjúság

Ne törődj vele, hogy peregnek az évek,
ne bánkódj azon, hogy őszül a fejünk,
gondolj vissza arra, amik megtörténtek,
és mennyi boldog élmény bandukol velünk.

Tovább...

Idősödő kezekkel

Keze már nem volt fiatal,
sőt, öregnek számított,
de gondolataiban még
friss elme ragyogott.

Tovább...

Megint eljött, erőmet méri

Már megint eljött, lám, újra itt van!
Jéghideg fogsorával belém mar,
nehezékként feszül az álmaimra,
s amíg démonokkal harcba kerget,
kapaszkodva tartja gyökeremet
valami erős, megtartó csoda.

Tovább...

Fagyos tájon

Fátylat biggyeszt tájra a köd,
burokba zárt látvány a föld,
takarót von, fehér leplet,
nem kínál, csak gyér élelmet.

Tovább...

Tűnődés

Fogynak a naptárban a lapok.
Lassan ez az év is kereket old.
Fut az idő, peregnek a napok,
ahogy a víz sodorja a kavicsot.

Tovább...

Hangosan-halkan

Én verset írni akarok,
nem halomra hányt szavak sodrát,
nem kibicsaklott gondolatot,
nem narkósok szóhalmazát!

Tovább...

Álmodozón

Ringatózó, lágy patak,
habodba fürödnék,
patak-menti homokban
mezítláb futkosnék,
hagynám a pillangót
kezemre repülni,
Napnak meleg fényét
arcomon pihenni.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom