Jousse Elisabeth

Jousse Elisabeth

Született: 1947. szeptember 10.

Népszerűség: 220 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Történjen bármi!

Hiába porladsz el nap nap után,
majd felépíted újra önmagad,
ha nem látod: mikor lesz azután?...
S az élet a halál felé halad...

Tovább...

Szép májusi reggel

Mocorog a hajnal,
pislákol a szeme,
s mint valami ékes,
színes kis virág,
nyújtózkodva ébred,
aztán szökken egyet,
s kitárja fenséges,
édeni kapuját.

Tovább...

Az élet játéka

Talán az élet fintora volt, hogy
úgy fuldokolt bennem az érzelem,
hogy már korosan, fakuló hajjal
adott kezembe tollat az értelem.

Tovább...

A szelíd folyó

A folyó csendesen hömpölyög,
s lassan - mint ártatlan kis patak -
napfényt ringat a vize fölött,
s aranylanak benne a halak.

Tovább...

Angyalok között

Sohasem voltam se több, se más,
mint akármely ember,
és Anyám sem akart soha másnak,
mikor megszülettem.

Tovább...

Vírus-háború

Ez is háború - békeidőben -
hol ketyeg a bomba, s halált oszt,
belemar emberek bőrébe,
nem választ el ártatlant s gonoszt.

Tovább...

Száműzetésben

Megfosztva mindentől, mi emberi,
száműzetésben élek magammal.
Csak a kötelező az, mit megtenni,
mint programozott gép, úgy maradtam.

Tovább...

A csend lírát szül

Mikor a csend mellém szegül,
gondolatom messze repül.
Tovalibben árkon-bokron,
elmélázik fűzfalombon.

Tovább...

Kérészélet reménye

Gondokba mártott kérészéletem,
hol van a színpompás ragyogó nyár?
Május havával elhalt a reményem,
záporokba fuldoklik lám, a könnyár.

Tovább...

A magányos réveteg

Akárhányszor láttam, könyv volt a kezében,
két félig telt szatyor volt minden vagyona,
ült egy padon árván, félszegen, szerényen,
feltekintett néha, sosem volt mosolya.

Tovább...

Kopott kabát

Mint kopott kabátot, hordom az életem.
Nap égette, esőn ázott, nyelte az út porát.
Sokszor puha fűre tettem a réteken,
s néztem az égen a fény-teli csillagok hadát.

Tovább...

Megújulás

És a földet újra a tavasz simogatja,
merészen tűznek a napsugarak,
a faágak pattanó rügyeket nevelnek,
s a madarak hangosan csacsognak.

Tovább...

Árva madár

Fenn egy magas fán ül
átázva, merengőn
csapzott madár búsan
ott fenn, a dombtetőn.

Tovább...

Tél után tavasz

Fehér tájon
hókristályok
táncot járnak.
Égből jött
Télmenyasszony
koszorúba
hóvirágból
csokrot köt.

Tovább...

Tavasz van...

Tavasz van végre, virulni kéne!
Jókedvű dalával pacsirta száll.
Vágyom a dalra, a dal mosolyára,
ha éjszaka bájára rezzen a táj.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom