Jurisin (Szőke) Margit
Immár vége a szép nyárnak,
Égen sötét varjak szállnak,
Fecskék útra készen állnak,
Messze-messze délre szállnak.
Hit, remény, szeretet
A hit most hol van,
Csak Isten házában?
Mozgásból mozdulatlanságba...
Sodor az élet,
Megállíthatatlan vagy,
Ám érhet meglepetés.
Múlnak az évek,
Elnyűttek és szépek,
Szaporodnak emlékek.
Amit szívemben őrzők...
Egy csodaszép, nyári, csillagos éjben
Ültem egyes-egyedül az erkélyen.
Merengve a csillagokat fürkésztem,
Mily rövid az élet, tűnődve véltem.
Hűvös szellő lengedez,
Velem most ne ellenkezz!
Teszem kezem kezedbe,
Ne kelljen a zsebembe.
Magány
Mint bezárt madár,
Zárkám szobám négy fala.
Magány ölel szorosan!
Mit vélnek ott fenn a fentiek,
meddig bírjuk ezt a meleget?
Káros állatnak és embernek,
eső nélkül maradni vétek.
Ami szép, nem felejtem soha...
Leteszem a bánatom...
Legyen végre szép napom.
Boldogság! Ragyog arcom,
Ha Tiédet láthatom.
Nézem az eget, csillagot keresek,
Éjjel lévén, de egyet sem észlelek...
Hová tűntek? Mintha nem is nyár lenne,
Sötét, morc felhők az égen kerengnek.
Adj a lelkedre,
Hallgass a szívedre,
De hallgass is eszedre!
Egy lélek üzenete röpke, szép pillanat,
Gyönyörű nap kezdete, lelked így lesz szabad...
Az élet és a lélek megrontója...
A pletyka sötét!
Félelem nélkül
Zöm hazugságot
Szül eredményül.
Egyedül meditálok...
Van-e örök szerelem?
Tán` nincs még szerelem sem?
Biz` ezen elmélkedem...
A választ vajh` meg lelem?
Reggeli napsugár cirógassa arcodat,
A szeretet fénye ragyogja be napodat,
Minden szép és jó találjon meg téged,
Szívből kívánok csodás napot néked!